"Nyugodjon meg és célozzon pontosan - mondta - Egy embert fog megölni. - Akkor egy lépést hátráltam, becsuktam a szemem és kilőttem az első sorozatot. Che széttépett lábakkal rogyott a földre, vonaglott és sok vére elfolyt. Összeszedtem bátorságomat és kilőttem a második sorozatot, amely a karját, a vállát és a szívét érte. Meghalt."

Június 14-én lett volna 75 éves Az Ernesto Che Guevara utolsó perceiről szóló jelentés ez, amelyet kivégzője, a bolíviai Mario Terán őrmester tett Antonio Arguedas belügyminiszternek. Azon a napon, 1967. október 9-én meghalt a XX. század egyik mítosza - és egyben Guevara álma, hogy gerillabázist hozhat létre Bolíviában, ahonnan a forradalom szétterjed az egész kontinensre. Pacho O'Donnell argentín író Che, élet egy jobb világért című könyvének előszavában felidézi, mi történt azon a napon La Higuera bolíviai faluban. A könyv most jelent meg egyszerre Spanyolországban, Argentínában és Mexikóban. Az elkészítéséhez felvett interjúkból a későbbiekben dokumentumfilm lesz. Ernesto Che Guevara életéről, úgy tűnik, már mindent megírtak. O'Donnell azonban nem így gondolta. Másfél éven keresztül bejárta Argentínát, Mexikót, Kubát, Bolíviát, Franciaországot, újabb adatok, szemtanúk után kutatva. Megtalálta Rosario Lopezt, aki Alta Graciában a gyermek Ernestóra vigyázott és eljutott Santa Cruzban Terán őrmesterhez is, aki nem volt hajlandó nyilatkozni. "Megérte a fáradtságot megírni a könyvet - mondta O'Donnell a madridi El Paísnak - Azt hiszem, más a megközelítése, mint a többi életrajznak, amelyeket, azt lehet mondani, kubai szempontból írtak meg. Ezekben nagyobb súlyt kapott a Kubában, a Sierra Maestrában, a kormányban eltöltött nyolc év, mint a többi 31." Könyvében, állítja a szerző, Che életének minden éve születésétől haláláig egyforma jelentőséget kap: kalandos utazásai, átváltozása forradalmárrá, a mexikói, kubai, kongói, bolíviai évek. Hasta La Victoria Siempre! Pacho O'Donnell azért is szánta rá magát a könyv megírására, mert gyökerei, társadalmi helyzete hasonlóak Guevaráéval. "Argentin vagyok én is, nem nagy elhivatottságot érző orvos, asztmás, ugyanahhoz a társadalmi osztályhoz tartozom, mint ő, szegény ága vagyunk egy gazdag családnak és mindez felvetette bennem a kérdést: hogyan lehet, hogy egyforma körülményekből indulva Che világszimbólum lett?" A könyv csúcspontja Guevara életének utolsó 24 órája, elfogásától meggyilkolásáig. "Van egy filmem, egy rendkívüli dokumentum, ahol Félix Rodriguez volt CIA-ügynök elmondja, hogy megparancsolta Terán őrmesternek: övön alul célozza meg Guevarát. Hihetővé akarták tenni azt a hivatalos verziót, amit a bolíviai kormány az amerikai nagykövetséggel együtt akart kiadni, miszerint Che harc közben, elvérezve halt meg. Az őrmester azonban olyan zavart volt, hogy nem értette a parancsot. Lőtt és Guevarát a golyó szíven találta. Az író könyvével vissza akarja szerezni hősének argentin identitását. "Argentína egyáltalán nem követelte magának Guevarát és ez nagy igazságtalanság. Míg Kuba őrzi maradványait, a Bolíviai Nemzeti Bank a naplóját, Argentínának nincs semmije tőle. A könyvem legalább az emlékét adja vissza." Azóta már Rosario is megemlékezett legendás szülöttéről: Ernesto Che Guevara a város posztumusz díszpolgára lett.