"Nyugodjon meg �s c�lozzon pontosan - mondta - Egy embert fog meg�lni. - Akkor egy l�p�st h�tr�ltam, becsuktam a szemem �s kil�ttem az els� sorozatot. Che sz�tt�pett l�bakkal rogyott a f�ldre, vonaglott �s sok v�re elfolyt. �sszeszedtem b�tors�gomat �s kil�ttem a m�sodik sorozatot, amely a karj�t, a v�ll�t �s a sz�v�t �rte. Meghalt."

J�nius 14-�n lett volna 75 �ves Az Ernesto Che Guevara utols� perceir�l sz�l� jelent�s ez, amelyet kiv�gz�je, a bol�viai Mario Ter�n �rmester tett Antonio Arguedas bel�gyminiszternek. Azon a napon, 1967. okt�ber 9-�n meghalt a XX. sz�zad egyik m�tosza - �s egyben Guevara �lma, hogy gerillab�zist hozhat l�tre Bol�vi�ban, ahonnan a forradalom sz�tterjed az eg�sz kontinensre. Pacho O'Donnell argent�n �r� Che, �let egy jobb vil�g�rt c�m� k�nyv�nek el�szav�ban felid�zi, mi t�rt�nt azon a napon La Higuera bol�viai faluban. A k�nyv most jelent meg egyszerre Spanyolorsz�gban, Argent�n�ban �s Mexik�ban. Az elk�sz�t�s�hez felvett interj�kb�l a k�s�bbiekben dokumentumfilm lesz. Ernesto Che Guevara �let�r�l, �gy t�nik, m�r mindent meg�rtak. O'Donnell azonban nem �gy gondolta. M�sf�l �ven kereszt�l bej�rta Argent�n�t, Mexik�t, Kub�t, Bol�vi�t, Franciaorsz�got, �jabb adatok, szemtan�k ut�n kutatva. Megtal�lta Rosario Lopezt, aki Alta Graci�ban a gyermek Ernest�ra vigy�zott �s eljutott Santa Cruzban Ter�n �rmesterhez is, aki nem volt hajland� nyilatkozni. "Meg�rte a f�radts�got meg�rni a k�nyvet - mondta O'Donnell a madridi El Pa�snak - Azt hiszem, m�s a megk�zel�t�se, mint a t�bbi �letrajznak, amelyeket, azt lehet mondani, kubai szempontb�l �rtak meg. Ezekben nagyobb s�lyt kapott a Kub�ban, a Sierra Maestr�ban, a korm�nyban elt�lt�tt nyolc �v, mint a t�bbi 31." K�nyv�ben, �ll�tja a szerz�, Che �let�nek minden �ve sz�let�s�t�l hal�l�ig egyforma jelent�s�get kap: kalandos utaz�sai, �tv�ltoz�sa forradalm�rr�, a mexik�i, kubai, kong�i, bol�viai �vek. Hasta La Victoria Siempre! Pacho O'Donnell az�rt is sz�nta r� mag�t a k�nyv meg�r�s�ra, mert gy�kerei, t�rsadalmi helyzete hasonl�ak Guevar��val. "Argentin vagyok �n is, nem nagy elhivatotts�got �rz� orvos, asztm�s, ugyanahhoz a t�rsadalmi oszt�lyhoz tartozom, mint �, szeg�ny �ga vagyunk egy gazdag csal�dnak �s mindez felvetette bennem a k�rd�st: hogyan lehet, hogy egyforma k�r�lm�nyekb�l indulva Che vil�gszimb�lum lett?" A k�nyv cs�cspontja Guevara �let�nek utols� 24 �r�ja, elfog�s�t�l meggyilkol�s�ig. "Van egy filmem, egy rendk�v�li dokumentum, ahol F�lix Rodriguez volt CIA-�gyn�k elmondja, hogy megparancsolta Ter�n �rmesternek: �v�n alul c�lozza meg Guevar�t. Hihet�v� akart�k tenni azt a hivatalos verzi�t, amit a bol�viai korm�ny az amerikai nagyk�vets�ggel egy�tt akart kiadni, miszerint Che harc k�zben, elv�rezve halt meg. Az �rmester azonban olyan zavart volt, hogy nem �rtette a parancsot. L�tt �s Guevar�t a goly� sz�ven tal�lta. Az �r� k�nyv�vel vissza akarja szerezni h�s�nek argentin identit�s�t. "Argent�na egy�ltal�n nem k�vetelte mag�nak Guevar�t �s ez nagy igazs�gtalans�g. M�g Kuba �rzi maradv�nyait, a Bol�viai Nemzeti Bank a napl�j�t, Argent�n�nak nincs semmije t�le. A k�nyvem legal�bb az eml�k�t adja vissza." Az�ta m�r Rosario is megeml�kezett legend�s sz�l�tt�r�l: Ernesto Che Guevara a v�ros posztumusz d�szpolg�ra lett.