1. Okt�ber 28.

Okt�ber 27-�n Nagy Imre felismerte, hogy nem lehet tov�bb halogatni a d�nt�st, azonnali v�ltoz�sra van sz�ks�g. Ennek kik�nyszer�t�se �rdek�ben kil�t�sba helyezte azt is, hogy amennyiben nem fogadj�k el az �j politikai koncepci�t, lemond, ami az �ppen megalakult korm�ny buk�s�t jelentette volna.

Nagy Imr�hez csatlakozott K�d�r J�nos is, akit 27-�n �jjel arr�l �rtes�tettek, hogy a SZOT meg�llapod�sra jutott az Egyetemi Forradalmi Di�kbizotts�g �s az �r�sz�vets�g k�pvisel�ivel, s k�z�s nyilatkozatot jelentetnek meg a forradalom k�vetel�sei mellett. Az els� titk�r nem engedhette meg, hogy a vezet�se alatt �ll� p�rt ne csak hatalmi monop�lium�t, de a politikai vezet� szerepet, az ir�ny�t�st is kiadja a kez�b�l. Mivel a sajt� f�l�tt m�r nem volt teljes az MDP kontrollja, csak ideig-�r�ig tudta megakad�lyozni a m�r kinyomtatott k�zlem�ny nyilv�noss�gra hozatal�t. Ennyi id� �llt rendelkez�s�re, hogy a fordulat sz�ks�gess�g�r�l meggy�zze a szovjeteket �s saj�t p�rtj�nak vezet� test�leteit.

Mikojan�k k�nytelenek voltak meghajolni Nagy �s K�d�r �rvei el�tt, �s t�j�koztat�suk alapj�n Hruscsov is �ld�s�t adta a fordulatra. A magyar javaslatnak igaz�b�l nem volt alternat�v�ja. A m�r az eg�sz orsz�gra kiterjedt felkel�st – ekkor – nem lehetett egyed�l a szovjet csapatokra t�maszkodva leverni. Ennek sem politikai, sem katonai felt�telei nem voltak adottak, hiszen nem volt el�k�sz�tve a fegyveres harc lever�s�t k�vet�en sz�ks�ges politikai konszolid�ci�, de nem voltak adottak a biztos katonai siker felt�telei sem. A n�gy napja harcban �ll� hadseregnek pihen�sre, �tcsoportos�t�sra, er�s�t�sre volt sz�ks�ge, hiszen – els�sorban vid�ken – sz�m�tani kellett m�r a Magyar N�phadsereg ellen�ll�s�ra is. A Nagy Imr��k �ltal k�n�lt megold�s ugyanakkor biztos�totta, hogy a szovjet hadsereg ne vesztesk�nt vonuljon ki Budapestr�l, hanem az�rt vonj�k vissza, mert a politikai megold�s feleslegess� teszi a tov�bbi harcot. Az el�terjesztett javaslatok nem �rintett�k sem a kommunista p�rt vezet� szerep�t, sem Magyarorsz�g hely�t a Vars�i Szerz�d�sben, vagyis a n�pi demokratikus rendszer legf�bb alapjai biztos�tottnak l�tszottak. Okt�ber 28-�n sz� sincs Magyarorsz�gon sem hatalomv�lt�sr�l, sem rendszerv�lt�sr�l. S�t, �ppen ezt megakad�lyozand� ker�lt sor a t�zsz�netre �s a csapatok visszavon�s�ra, hogy az orsz�g �l�n �ll� kommunista politikusok, a minisztereln�k �s a p�rt els� titk�ra politikai eszk�z�kkel tudj�k megoldani a v�ls�got. Mikojan�k egyben figyelmeztett�k a magyar vezet�ket, hogy f�lt�tlen�l �tj�t kell �llni minden tov�bbi jobbracs�sz�snak, �s jelezt�k, hogy ez a legv�gs� hat�r, ameddig a szovjetek hajland�k elmenni.

A d�nt�sr�l m�g a PB vagy a KV �l�se, hozz�j�rul�sa n�lk�l �rtes�tett�k a sajt�t, �gy 28-�n a Szabad N�p vez�rcikke m�r elvetette a felkel�k eddigi megb�lyegz�s�t, �s elismerte, hogy a szocialista demokr�cia megval�s�t�s��rt k�zdenek.

A Szabad N�p 1956. okt�ber 28-i sz�ma

(A N�pszav�nak az a sz�ma azonban, amely a SZOT �s a k�t forradalmi szervezet meg�llapod�s�r�l sz�molt volna be, nem ker�lhetett az utc�ra.)

A r�g�ta �rlel�d� d�nt�st �s annak szovjet j�v�hagy�s�t nemzetk�zi t�nyez�k is s�rgett�k. Az Egyes�lt �llamok korm�ny�t teljess�ggel meglepte a magyar forradalom, nem rendelkeztek kidolgozott politikai elk�pzel�sekkel hasonl� esetre. A vezet�s r�gt�nz�sekre k�nyszer�lt, amit megnehez�tett, hogy k�t, egym�snak ellentmond� elv�r�snak kellett egyidej�leg megfelelnie. Egyfel�l k�zenfekv� volt, hogy a magyar forradalom bizonytalan eredm�nyei�rt nem �rdemes felr�gni az Eur�p�ban viszonylag j�l m�k�d� status qu�t, meg�ll�tani a nemzetk�zi enyh�l�s n�h�ny �ve tart� folyamat�t. M�sfel�l igazolnia kellett propagand�j�t, �s – demokratikus orsz�gk�nt – meg kellett felelnie k�zv�lem�nye k�vetel�s�nek, amely egys�ges volt a magyar szabads�gharc t�mogat�s�ban. Ez ut�bbi sarkallta arra Washingtont, hogy okt�ber 26-�n szorgalmazza a magyar k�rd�snek az ENSZ Biztons�gi Tan�cs�ban val� felvet�s�t. Nagyhatalmi sz�vets�gesei, Nagy-Britannia �s Franciaorsz�g m�r az okt�ber 22-�n elhat�rozott szuezi h�bor�ra k�sz�ltek, �gy nem sz�vesen csatlakoztak az amerikai akci�hoz, ami k�nnyen ellen�k is ford�that� l�p�shez teremthetett volna precedenst. Mivel azonban az amerikaiakat nem t�j�koztatt�k a tervezett t�mad�sr�l, k�nytelenek voltak engedni sz�vets�ges�k nyom�s�nak, �gy a h�rom nagyhatalom okt�ber 27-�n k�z�sen k�rte a Biztons�gi Tan�cs �sszeh�v�s�t a magyarorsz�gi helyzet megvitat�s�ra. A v�t�joggal rendelkez� Szovjetuni� sz�m�ra vesz�lyes nem, de kellemetlen lehetett volna a BT �l�se, ez�rt is t�nt alkalmas megold�snak a magyar vezet�k javaslat�nak elfogad�sa, amely a v�ls�g b�k�s, megfelel� keretek k�z�tti megold�s�t �g�rte.

A szovjet j�v�hagy�ssal el�terjesztett javaslatot elfogadta az PB �s a KV is. Ebben a szovjet egyet�rt�s, t�mogat�s mellett komoly szerepe volt a p�rtk�zpontba �rkez� h�reknek, amelyek arr�l gy�zt�k meg a vezet�s�g tagjait, hogy ellen�rz�s�k, fennhat�s�guk a vid�k f�l�tt v�gk�pp �sszeoml�ban van, befoly�sukat csak akkor tudj�k megtartani, ha a radik�lis (�ltaluk ellenforradalminak min�s�tett) k�vetel�sekkel szemben t�mogatj�k a mind nagyobb sz�mban megalakul� forradalmi helyi hatalmakat. Egyre s�r�bben �rkeztek ugyanis jelent�sek arr�l, hogy a katonas�g is a forradalmi tan�csok mell� �llt, hogy a t�megmegmozdul�sok a v�rosok ut�n el�rt�k a falvakat is, ahonnan egym�s ut�n �zik el a hiteltelen p�rt- �s tan�csi funkcion�riusokat. A Szigethy Attila vezette Gy�ri Nemzeti Tan�cs Nagy Imr�nek c�mzett ultim�tum�ban k�vetelte a fegyveres harc azonnali �s t�nyleges besz�ntet�s�t, k�l�nben a „Dun�nt�l lakoss�ga a budapesti szabads�gharcosok seg�ts�g�re siet”, vagyis egyre n�tt a vesz�lye annak, hogy a teljes politikai megegyez�s halogat�sa radikaliz�lja vagy megbuktatja azokat az er�ket is, amelyek megegyez�sre t�rekszenek a p�rt reformer csoportj�val. �gy m�g a nap folyam�n sor ker�lt az azonnali t�zsz�net bejelent�s�re, majd a r�di� k�zvet�tette korm�nynyilatkozatban (amit a KV k�zlem�ny�ben t�mogatott) tette egy�rtelm�v� Nagy Imre, hogy nem �tmeneti int�zked�sr�l, hanem gy�keres fordulatr�l van sz�. Besz�d�ben a m�lt b�neivel indokolta az elm�lt napokban kibontakozott nemzeti demokratikus mozgalmat, garant�lta a jogosnak �t�lt k�vetel�sek azonnali megval�s�t�s�t, elismerte a megalakult forradalmi szervezeteket. Bejelentette az �VH felsz�mol�s�t, �j karhatalom fel�ll�t�s�t, amelybe bevonj�k a fegyveres felkel�ket, �s hogy t�rgyal�sokat kezdem�nyeznek a szovjet hader�k visszavon�s�r�l. Vagyis okt�ber 28-�n a szovjet j�v�hagy�st �lvez� p�rthat�rozat nyom�n Nagy Imre v�gre olyan korm�nyprogrammal l�phetett az orsz�g el�, amelyr�l joggal hihette, hogy kiel�g�ti a t�megek ig�ny�t, �s megteremti a b�k�s kibontakoz�s lehet�s�g�t.

Vid�ken, a falvakban ekkorra m�r v�gbe is ment a konszolid�ci�, noha ebben nem sok szerepe volt a KV hat�rozat�nak. A gyors hatalomv�lt�st �s az azt azonnal k�vet� rendez�d�st t�bb t�nyez� egy�ttes hat�sa tette lehet�v�. Egyfel�l a falvakban nem volt jelen olyan hat�k�pes er�szakappar�tus, amely a siker rem�ny�ben l�phetett volna fel a lakoss�ggal szemben. Mire okt�ber 27–28-�n megindultak a falusi t�ntet�sek, a r�gi rend m�r nem rendelkezett bevethet� tartal�kokkal, �gy a hatalom helyi k�pvisel�i, amennyiben bev�rt�k a t�ntet�ket, minden ellenkez�s n�lk�l adt�k �t a tan�csh�za hatalmat jelk�pez� kulcsait. Sor ker�lt a helyi nemzeti tan�cs megalak�t�s�ra, amelynek a legt�bbsz�r tagja lett valaki arra �rdemes a kor�bbi tan�csappar�tusb�l, �gy biztos�tva volt a k�z�gyek int�z�s�nek kontinuit�sa �s szakszer�s�ge. Ez megk�nny�tette, hogy a fegyverrel alig rendelkez�, n�h�ny f�s rend�r�rs�k legitimnek tekints�k az �j test�letet, �s annak ir�ny�t�sa alatt megszervezz�k a rend fenntart�s�ra, valamint a k�z- �s vagyonbiztons�g meg�v�sa �rdek�ben a nemzet�rs�get.

A falvakban megfogalmazott – �s sok esetben azonnal �rv�nyre juttatott – politikai k�vetel�sek is �sszhangban voltak az orsz�gosan elterjedt pontokkal, �ltal�ban valamelyik k�rnyez� nagyv�rosban megfogalmazott programot fogadt�k el alapk�nt, azt eg�sz�tett�k ki saj�t speci�lis ig�nyeiknek, s�relmeiknek megfelel�en. Term�szetes, hogy a munk�ss�g megmozdul�s�hoz hasonl�an a paraszti k�vetel�sek is legf�ljebb 1945-ig ny�ltak vissza, hiszen ahogy a munk�ss�g nem k�v�nta visszah�vni a r�gi tulajdonosokat, ugyan�gy a falvak n�pe sem akarta visszavonatni az 1945-�s f�ldoszt�st. (S�t, a gyors konszolid�ci�ban nagy szerepe volt annak, hogy Nagy Imre, az 1945-�s f�ldoszt� miniszter a korm�nyf�, akiben a falusi Magyarorsz�gnak m�lyebben gy�kerez� bizalma volt, mint a v�rosok lak�inak.) De addig vissza k�v�ntak ny�lni, helyre k�v�nt�k �ll�tani az eredeti �llapotot, �gy sok hely�tt hat�roztak a t�esz feloszlat�s�r�l, �m a v�grehajt�st elhalasztott�k r�szint az�rt, mert az igazs�gos rendez�shez id�re lett volna sz�ks�g, az �szi munk�kat el�bb el kellett v�gezni, r�szint pedig az�rt, mert �gy �t�lt�k, m�ltatlan lenne, hogy m�g a v�rosokban, els�sorban Budapesten harc folyik, �k saj�t egy�ni hasznukat keress�k, egy�ni s�relmeik orvosl�s�t szorgalmazz�k. Ellenkez�leg, a falvak igyekeztek kivenni r�sz�ket a k�zdelemb�l, �s naponta �rkeztek a legk�l�nb�z�bb j�rm�vek a f�v�rosba, hogy �lelmet osszanak a fegyvereseknek, a k�rh�zakban �polt betegeknek �s sebes�lteknek. De el�fordult az is, hogy egy-egy falu nemzet�rs�ge „k�tel�kben” utazott f�l Budapestre, ahol csatlakoztak valamelyik felkel�csoporthoz, �s r�szt vettek a november 4-�t k�vet� harcokban is.

A helyi hatalom k�zbev�tele ut�n a falvakban azonnal normaliz�l�dott az �let, a politikai kibontakoz�s �tj�nak megtal�l�s�t azokra hagyt�k, akikben megb�ztak, a Nagy Imre vezette korm�nyra �s a megy�t ir�ny�t� forradalmi tan�csra. A forradalmi vagy nemzeti tan�cs szakszer�en vitte tov�bb az �gyeket, a nemzet�r�k f� feladata a begy�jt�tt term�ny meg�v�sa volt az esetleges fosztogat�kt�l, �s a fegyverek begy�jt�se a r�gi rend kiv�telezettjeit�l. A term�szetes rend helyre�ll�t�s�t nem is tekintett�k v�ltoz�snak: visszavitt�k a keresztet az iskol�ba (sok esetben a volt p�rttitk�rral vitett�k vissza), lerombolt�k a megsz�ll�sra �s a h�bor�s szenved�sekre eml�keztet� szovjet eml�km�veket �s visszaadt�k az „�llamos�tott” dar�l�t jogos tulajdonos�nak. Ism�t igazi �nnep volt mindenszentek �s halottak napja, ez ut�bbi, a szabads�g�rt elesettekre tekintettel volt k�l�n�sen jelent�s.

2. Okt�ber 29.

A K�zponti Vezet�s�g okt�ber 28-i d�nt�se saj�tos m�don m�gsem a konszolid�ci� alapjait teremtette meg, hanem val�s�gos g�tszakad�st id�zett el�. Ennek egyik oka, hogy a helyzetet, a p�rt magatart�s�ban, politik�j�ban bek�vetkezett v�ltoz�st a k�t f�l elt�r�en �rt�kelte. Nagy Imre a sz�ls�s�gekkel szemben k�v�nt kompromisszumon alapul� sz�vets�get k�tni a felkel�kkel: a k�vetel�sek szovjet j�v�hagy�ssal el�rhet� maximum�t elfogadva �s teljes�tve egy�ttm�k�dni vel�k a val�snak �t�lt ellenforradalmi vesz�llyel szemben. A felkel�k – a minisztereln�kkel szemben – gy�zelm�kk�nt �rt�kelt�k a p�rtvezet�sben bek�vetkezett fordulatot, �s (r�sz)gy�zelm�k tudat�ban programjuk teljes megval�s�t�s��rt k�zd�ttek tov�bb.

Nagy Imre az azonnali, min�l gyorsabb rendteremt�st tekintette legs�rg�sebb feladat�nak, hiszen tudta, hogy csak ez biztos�thatja sz�m�ra (�s az �ltala k�pviselt politika sz�m�ra) a Kreml t�mogat�s�t, legal�bbis egyet�rt�s�t. �rv�nyt kellett szereznie a meghirdetett t�zsz�netnek, s�t el kellett �rnie, hogy a fegyveresek letegy�k a fegyvert, �s a munk�sok felvegy�k a munk�t, hiszen ezen eredm�nyeket tekinthette csak a p�rtvezet�s okt�ber 28-i engedm�nyei ellent�telez�s�nek. Vagyis a Parlamentbe okt�ber 29-�n �ppen csak �tk�lt�z�tt minisztereln�k, aki okt�ber 23-a �ta nev�t adta a p�rtvezet�s int�zked�seihez, arra t�rekedett, hogy a felkelt orsz�g tegye le azt a k�t eszk�zt, amellyel sikereit el�rte: a fegyvert �s a sztr�jkot.

A felkel�k tov�bbra is bizalmatlanok voltak a minisztereln�kkel, de n�la nagyobb m�rt�kben a korm�nnyal szemben. Bizalmatlans�guk egyar�nt t�pl�lkozott az okt�ber 23-a �ta t�rt�nt esem�nyekb�l (szovjet csapatok beh�v�sa, stat�rium elrendel�se, sort�zek a felkel�kre stb.), de a k�zelm�lt mellett a jelen esem�nyei is �vatoss�gra adtak okot.

Holttestek �sszeszed�se a harcok sz�net�ben a J�zsef k�r�t - P�l utca sark�n�l. 1956. okt�ber 28.

Budapesten m�g okt�ber 29-�n is komoly harcokat v�vtak a fegyveresek a szovjet csapatokkal, ami azt a l�tszatot keltette, hogy a Nagy Imre �ltal meghirdetett fegyversz�net azokra nem vonatkozik, vagy a minisztereln�k nem tudja v�grehajt�s�t garant�lni, akkor pedig semmi �rtelme sincs. (A legfontosabb budapesti objektumokat, a Bel�gy- �s a Honv�delmi Miniszt�riumot, valamint a szovjet nagyk�vets�g �p�let�t m�g okt�ber 31-�n is szovjet p�nc�losok v�dt�k.) De Budapesten k�v�l Kecskem�ten is folytak m�g harcok.

A bizalmatlans�got j�l szeml�ltetik az okt�ber 29-i �zdi esem�nyek, ahol a nemzet�rs�g parancsnoka ideg-�sszeroppan�st kapott, �s hivatali helyis�g�ben – a rend�rs�g �p�let�ben – vakt�ban l�v�ld�zni kezdett. Senki sem s�r�lt meg, de a v�rosban elterjedt a h�r, hogy a rend�r�k �s – a m�r feloszlatott – �VH-sok l�vik a felkel�ket, mire a „megt�madottak” seg�ts�g�re siet� t�meg meglincselt egy �gy�szs�gi nyomoz�t, valamint egy rend�r �s egy �VH-s tisztet.

A bizalmatlans�gon t�l a felkelt orsz�g nem is �rtette, hogy a gy�zelem pillanat�ban mi�rt tegyen engedm�nyeket, mi�rt tegy�k le a fegyvert �s mi�rt hagyj�k abba a sztr�jkot. Hiszen ezekkel v�vt�k ki az eddigi eredm�nyeket, csak vagy els�sorban ezekt�l v�rhatj�k sikereik biztos�t�s�t �s tov�bbiak kiharcol�s�t.

Az okt�ber 28-i korm�nynyilatkozat ugyan a felkel�s sz�mos k�vetel�s�t j�v�hagy�lag tartalmazta, �m hi�nyzott bel�le k�t igen fontos elem, ami m�r a m�egyetemi pontokban is szerepelt: a t�bbp�rti, szabad v�laszt�sok elfogad�sa �s a szovjet csapatok kivon�sa Magyarorsz�g ter�let�r�l. E kett� n�lk�l a felkel�k nem tekinthett�k teljesnek a gy�zelmet, �gy term�szetes, hogy 28-a ut�n tov�bbra is k�vetelt�k ezek megval�s�t�s�t. De nemcsak a program eg�sz�nek gy�zelemre vitel�r�l volt sz�. A t�bbp�rtrendszer vissza�ll�t�sa �s a szovjet csapatok kivon�sa volt az egyetlen biztos garancia a visszarendez�d�s ellen, ezek elfogadtat�sa teh�t meg kellett el�zze a gy�zelmet kiv�v� eszk�z�k (a fegyverek �s a sztr�jk) felad�s�t.

Okt�ber 29-�n a korm�ny mindent elk�vetett az�rt, hogy a meghirdetett t�zsz�net ut�n el�rje, hogy a felkel�k letegy�k a fegyvert. A t�rgyal�sokat nemcsak a k�lcs�n�s bizalmatlans�g, de az is nehez�tette, hogy a felkel�csoportok �nmagukban sem voltak olyan szervezettek, hogy vezet�ik minden esetben garant�lni tudt�k volna, hogy az �ltaluk al��rt felt�teleket el tudj�k fogadtatni saj�t fegyvereseikkel, m�sfel�l a csoportok k�z�tt csak alkalmi egy�ttm�k�d�s volt, ami egy-egy akci� k�z�s v�grehajt�s�ra szor�tkozott. Nem volt a felkel�knek olyan f�parancsnoks�ga, amellyel a minisztereln�k vagy annak megb�zottja t�rgyalni tudott volna, �gy megbesz�l�sek sorozata indult meg a Parlamentben, a Honv�delmi Miniszt�riumban �s a Budapesti Rend�r-f�kapit�nys�gon. A felkel�k �j meg �j felt�teleket t�masztottak (a fegyvert csak a magyar csapatoknak adj�k �t, azt k�vet�en, hogy a szovjet hadsereg elhagyta az orsz�got, amennyiben a korm�ny garant�lja, hogy a jelentkez� egys�geket felveszi az �j karhatalomba). T�rgyal�si poz�ci�jukat er�s�tette, hogy a Kili�n, a fegyveres harcok h�s�nek tekintett Mal�ter P�l ezredes is t�mogatta �ll�spontjukat, a felkel�kkel egy�tt foglalva hat pontba fegyversz�neti felt�teleiket. A felkel�k els�sorban a szovjet csapatok kivon�s�hoz ragaszkodtak, aminek v�grehajt�s�t�l az SZKP Eln�ks�g�nek Magyarorsz�gra k�ld�tt tagjai a leghat�rozottabban �vtak. Ez �nmag�ban lehetetlenn� tette, hogy a szovjet vezet�s el�tt Nagy Imre igazolni tudja a 28-i d�nt�s helyess�g�t, ami n�velte a minisztereln�kkel szemben eddig is megl�v� moszkvai bizalmatlans�got.

A k�l�nb�z� forradalmi szervezetek egys�ges�l�sek�nt okt�ber 28-�n megalakult Magyar �rtelmis�g Forradalmi Bizotts�ga e napon megjelentetett programj�ban hasonl�an s�lyos kih�v�s el� �ll�totta a korm�nyt. Ki�ltv�ny�ban azon t�l, hogy helyeselte az okt�ber 28-i fordulatot, kifejez�sre juttatta azt is, hogy kevesli az abban k�rvonalazott politik�t, �s egy�rtelm�v� tette, hogy nemzeti megb�k�l�s (vagyis rend, konszolid�ci�) csak a felkel�k f�bb k�vetel�seinek marad�ktalan megval�s�t�sa �r�n �rhet� el, vagyis nem a fenn�ll� rendszer reformja, hanem annak gy�keres �talak�t�sa sz�ks�ges, a (szocialista) tulajdonviszonyok meg�rz�se mellett. Nem arr�l van teh�t sz�, hogy a teljhatalm�t elvesztett p�rt a hatalom birtokosa marad-e, hanem hogy megmarad-e a hatalomban vagy osztozkodni k�nyszer�l az �jj�alakul� demokratikus p�rtokkal.

Nagy Imre �s K�d�r J�nos m�r okt�ber 29-�n, majd m�snap m�g er�teljesebben tapasztalhatta, hogy az a p�rt, amelyet �k a hatalomban meg k�v�nnak tartani, j�szerivel m�r nem is l�tezik, �sszeomlott. A k�zponti �s helyi vezet�k, k�derek egy r�sze elrejt�z�tt, m�sok – �l�k�n Ger�vel – a Szovjetuni�ba menek�ltek vagy idehaza helyezt�k magukat a szovjet csapatok v�delme al�. Az als�- �s k�z�pszint� p�rtvezet�s csak �s kiz�r�lag akkor tudott a (helyi) politika porondj�n maradni, ha �j vezet�s�ggel �s programmal, valamint az �j, forradalmi helyhat�s�ggal sz�vets�gben (�s egyben v�delme alatt) m�k�d�tt, ha l�tez�s�t a forradalomban j�tszott szerep�vel legitim�lta.

Okt�ber 29-t�l a k�zponti hatalom Nagy Imr�nek az Akad�mia utc�b�l a Parlamentbe k�lt�z�s�vel a p�rtvezet�s kez�b�l �tcs�szott a korm�ny�ba, az MDP m�r nem rendelkezett t�nyleges eszk�z�kkel az esem�nyek befoly�sol�s�ra.

3. Okt�ber 30.

A helyzet lehetetlens�g�nek felismer�se vezette el Nagy Imr�t oda, hogy okt�ber 30-�n kora d�lut�n bejelentse az egyp�rtrendszer megsz�ntet�s�t (pontosabban megsz�n�s�nek tudom�sulv�tel�t), �s hogy ennek jegy�ben m�ris egy koal�ci�s jelleg� �gynevezett Korm�ny Kabinet veszi �t az �gyek ir�ny�t�s�t. Tudom�sul v�ve, hogy imm�r a korm�nynak van csak es�lye a k�zponti ir�ny�t�sra, az �j test�letbe bevont�k a p�rt els� ember�t, K�d�r J�nost is.

Okt�ber 30-a k�ts�gtelen�l a konszolid�ci� els� napja volt, ennek csak alapjait teremtette meg a KV okt�ber 28-i hat�rozata. Orsz�gszerte megalakultak az utols� megyei forradalmi tan�csok, amelyek �tvett�k a helyi k�zigazgat�s ir�ny�t�s�t; egy�ntet�en mell�j�k �llt a helyi sajt�, r�di�, ir�ny�t�suk �s ellen�rz�s�k alatt voltak a helyi fegyveres alakulatok, a hadsereg �s a civilekb�l alakult egys�gek, a nemzet�r alakulatok. A hatalomgyakorl�s int�zm�nyei k�z�l a legt�bb e napon m�r egy�rtelm�en a forradalmat t�mogatta: a tan�csokat lev�lt� helyi forradalmi tan�csok, a hadsereg, a rend�rs�g, a b�r�s�gok, a t�megkommunik�ci�. Egyed�l a korm�ny k�pviselt n�mileg elt�r� vonalat, de ez is sokkal k�zelebb volt a forradalmasodott orsz�g�hoz, mint 28-�t megel�z�en. A p�rt ir�nyv�lt�sa �s az �VH felsz�mol�sa ut�n a szovjet hadsereg volt az egyetlen er�, amely vesz�lyeztette a forradalom v�vm�nyait.

A De�k t�ri rend�r-f�kapit�nys�gon tartott megbesz�l�sen megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizotts�g El�k�sz�t� Bizotts�ga, amely hivatva volt a honv�ds�gb�l, rend�rs�gb�l �s a fegyveres felkel�k k�pvisel�ib�l az �j karhatalmat, a nemzet�rs�get, illetve ennek k�zponti vezet�s�t l�trehozni.

A honv�ds�gn�l Janza K�roly el�z� napon kiadott parancsa szerint sorra megalakultak a Forradalmi Katonatan�csok a forradalom eredm�nyeinek, a rendnek a biztos�t�s�ra, demonstr�lva, hogy a honv�ds�g val�ban a felkelt n�ppel tart. A r�ts�gi p�nc�los alakulat tisztjei kiszabad�tott�k fels�pet�nyi h�zi fogs�g�b�l Mindszenty J�zsef b�borost, �s �j n�vvel, �j szellemben jelentkezett e napon a Szabad Kossuth R�di�, amely a p�rtatlan �s val�s t�j�koztat�st v�llalta feladat�ul.

A R�di� Br�dy S�ndor utcai �p�lete a forradalom idej�n

Nagy Imre r�di�besz�de ut�n elhangzottak az �jj�alakul� p�rtok els� felh�v�sai. Mindegyik�knek komoly probl�m�kkal kellett megk�zdeni. Egyfel�l a m�lttal, hiszen s�lyos ellent�tek fesz�ltek az egyp�rti rendszerben hosszabb-r�videbb ideig val�s vagy l�tszathatalomhoz juttatott t�rsutasok �s a f�lre�ll�tottak k�z�tt. Jelentkez�s�ket rosszallott�k a fegyveresek, akik att�l f�ltek, hogy a gy�zelem kiv�v�sa ut�n m�sok akarj�k learatni a bab�rt. A fegyvereseken k�v�l m�sok is f�ll�ptek a p�rtok alakul�sa, a p�rtos(k)od�s ellen, att�l a forradalmi harcban kialakult nemzeti egys�g megbont�s�t f�ltve. Ebben a szellemben emelt sz�t az �j Magyarorsz�g november 2-i sz�m�ban a Nemzeti Parasztp�rt (Pet�fi P�rt) vezet�s�g�be bev�lasztott N�meth L�szl�.

A kisgazdap�rt megv�lasztotta ideiglenes vezet�s�g�t. Vezet�j�knek Kov�cs B�l�t tekintett�k, aminek politikai �zenete, hogy az 1945–47-es koal�ci�s �veket tartott�k mint�nak. Ez mag�ban rejtette az utols� szabad (1945-�s) v�laszt�s eredm�ny�nek �rv�nyes�t�s�re val� ig�nyt, vagyis a kisgazdap�rt els� hely�nek vissza�ll�t�s�t. A p�rt nagy szerepet j�tszott a F�v�rosi Nemzeti Bizotts�g megszervez�s�ben, a Budapest ir�ny�t�s�ra hivatott forradalmi szerv megteremt�se ugyanis fontos eleme volt a konszolid�ci�nak.

Megv�lasztotta vezet�s�g�t a szoci�ldemokrata p�rt is, eln�ke K�thly Anna lett. A p�rt azonnal megkapta a nemzetk�zi elismer�st, k�pvisel�j�t megh�vt�k a Szocialista Internacion�l� november 1-j�re B�csbe meghirdetett �l�s�re. A p�rt sz�nrel�p�se megk�rd�jelezte az MKP �s az SZDP 1948-as f�zi�ja nyom�n l�trej�tt MDP legitimit�s�t, meggyors�totta a p�rt boml�s�t, k�zelebb hozva ezzel a nemzeti megb�k�l�s lehet�s�g�t. A r�gi renddel egybeforrt MDP feloszlat�s�ra, �s hely�be �j p�rt megalap�t�s�ra e napon az MDP Eln�ks�g�nek egyik tagja, Sz�nt� Zolt�n is javaslatot tett, hogy az �j politik�t egy val�ban �j, hiteles p�rt tudja k�pviselni, a p�rt likvid�l�s�ra azonban az eln�ks�g ekkor m�g nem tudta elsz�nni mag�t.

A Nemzeti Parasztp�rt k�pvisel�i okt�ber 31-�n a budapesti Vajdahunyad v�r�ban tartottak gy�l�st, ahol Erdei Ferenc n�lk�l szervezt�k �jj� a p�rtot. A szak�t�st a m�lttal az elnevez�sben is �rz�keltett�k. Az �j n�v, Pet�fi P�rt, egyszerre jelentette a forradalmis�g v�llal�s�t, �s jelezte szoros kapcsol�d�sukat a �r�khoz.

Okt�ber 30-�n az egy�rtelm� konszolid�ci�s eredm�nyeket komoly kih�v�sok is �rt�k. Ezek egyik csoportj�t azok a l�p�sek jelentett�k, amelyek az ir�ny�t�st ism�t kez�be venni k�v�n� k�zponti hatalmat t�madt�k, korl�tozt�k. Ekkor jelent meg el�sz�r az okt�ber 29-�n Dud�s J�zsef vezet�s�vel megalakult Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottm�ny lapja, a F�ggetlens�g.

A Szabad N�p-sz�kh�z, a Dud�s-csoport k�zpontja

A szervezet az�rt jelentett vesz�lyt, mert mag�t orsz�gos jelleg�nek tekintette �s nevezte, �s elt�r�en a kimondottan helyi ir�ny�t�st felv�llal� t�bbi forradalmi test�lett�l, ellenkorm�nyk�nt jelentkezett. Okt�ber 30-�n szalagc�mben hirdett�k: Nem ismerj�k el a jelenlegi korm�nyt! A 27-�n bejelentett kabinetet ugyan sz�mosan t�madt�k az abban m�g mindig bent l�v� r�kosista k�derek miatt, de az MNFB volt az egyetlen, amely nem puszt�n egyesek t�voz�s�t k�vetelte, hanem �j korm�ny megalak�t�s��rt sz�llt s�kra, amely a szabads�gharcosok k�pvisel�in k�v�l a bizottm�ny v�lasztott tagjaib�l �llna, rajtuk k�v�l csak Nagy Imr�nek, K�d�r J�nosnak �s Kov�cs B�l�nak szor�tan�nak benne helyet. A bizottm�ny az ENSZ Biztons�gi Tan�cs�hoz fordult, k�rve, hogy �t ismerje el hadvisel� f�lnek, egyben fegyversz�neti bizotts�g kik�ld�s�t, „anyagi �s sz�ks�g eset�n katonai seg�ts�get” k�rt Magyarorsz�g sz�m�ra, mik�zben ( Nagy Imr�t ebben k�t nappal megel�zve) felmondta a Vars�i Szerz�d�st, �s Ausztria mint�j�ra kinyilv�n�totta Magyarorsz�g semlegess�g�t. De nemcsak a k�lf�ld fel� int�zkedett szuver�n korm�nyk�nt a bizottm�ny; mag�t a forradalom vezet�j�nek tekintve november 1-j�re a budapesti Sportcsarnokba h�vta nagygy�l�sre az orsz�g forradalmi szerveinek k�ld�tteit, mely kongresszus egyfajta forradalmi parlament szerep�t t�lthette volna be.

El is �rte, hogy a Magyar �rtelmis�g Forradalmi Bizotts�ga tagjainak k�s�ret�ben Nagy Imre m�g aznap fogadta �t a n�zetk�l�nbs�gek miel�bbi tiszt�z�sa �rdek�ben. Dud�s – aki m�g�tt val�j�ban nem �llt komoly er� – a m�snapt�l Magyar F�ggetlens�g c�mmel megjelen� lapj�ban tov�bbra is t�madta a korm�nyt, de �les k�l�nbs�get tett Nagy Imre �s a n�v szerint t�voz�sra felsz�l�tott kisgazda �s parasztp�rti t�rsutasok k�z�tt.

Dud�s fell�p�s�hez hasonl�an vesz�lyes h�rek �rkeztek okt�ber 30-�n Gy�rb�l is. Ugyan a megy�ben okt�ber 26-�n Szigethy Attila vezet�s�vel megalakult nemzeti tan�cs ism�telten hitet tett Nagy Imre szem�lye �s politik�ja mellett, a radik�lisok m�gis �jra �s �jra a korm�nnyal val� szembefordul�st, ellenkorm�ny megalak�t�s�t s�rgett�k. Hogy k�vetel�seik egyes elemeit kiel�g�tve leszerelje �ket, okt�ber 28-�n Szigethy hozz�j�rult, hogy 30-�ra �rtekezletre h�vj�k �ssze a Dun�nt�l forradalmi tan�csainak k�pvisel�it, ahol egys�ges �ll�spontot alak�thatnak ki a helyzet �rt�kel�se �s a tov�bbi tennival�k tekintet�ben. A f�v�rosban teh�t joggal tarthattak att�l, hogy Gy�r�tt e napon ellenkorm�nyt alak�tanak, hiszen az �rtekezletre �rkez� k�ld�ttek instrukci�in is m�lt, hogy Szigethynek siker�l-e megakad�lyoznia az ellenkorm�ny megalak�t�s�t, vagy Kore�v� v�ltozik, kett�szakad az orsz�g. Egy saj�tos incidens pedig m�g vesz�lyesebb� tette 30-�n d�lut�n a dun�nt�li �rtekezletet. Fegyveresek �l�n a v�rosba �rkezett a mag�t a budapesti szabads�gharcos ifj�s�g k�pvisel�j�nek nevez� Somogyv�ri Lajos, hogy saj�t vezet�se alatt �j korm�nyt alak�tson. Fell�p�se az�rt volt vesz�lyes, mert a Gy�r�tt nagyon is �l� ellenkorm�ny-alak�t�si k�vetel�seknek adott hangot, �s az e napra meghirdetett dun�nt�li �rtekezlet alkalmas f�ruma is lehetett ellenkorm�ny megalak�t�s�nak. Puccsk�s�rlet�t csak a legnagyobb gy�ri �zem, a vagongy�r munk�stan�cs�nak a nemzeti tan�cs melletti mozg�s�t�s�val siker�lt kiv�deni. Somogyv�ri�k elt�vol�t�sa ut�n az �rtekezleten megalak�tott�k a Dun�nt�li Nemzeti Tan�csot „a forradalmi k�vetel�sek marad�ktalan megval�s�t�sa” �rdek�ben. A DNT nem ellenkorm�nyk�nt alakult meg, nem is akart a korm�ny helyett int�zkedni, hanem nyom�sgyakorl� szervk�nt akarta r�b�rni a v�grehajt� hatalmat a t�rsadalmi megb�k�l�s teljess� t�tel�hez m�g sz�ks�ges int�zked�sek meghozatal�ra, k�vetelve a szovjet hadsereg kivon�s�t Magyarorsz�g ter�let�r�l, �s a semlegess�g bejelent�s�t. Szigethy m�snap szem�lyesen t�rgyalt Budapesten Nagy Imr�vel, �s a megbesz�l�sen teljes egyet�rt�sre jutottak a jelen �rt�kel�s�ben �s a j�v�re ir�nyul� elk�pzel�sekben.

A gy�ri h�rek is hozz�j�rulhattak, hogy Nagy Imre okt�ber 30-�n bejelentette egy sz�kebb kabinet megalakul�s�t, amelyb�l kimaradtak a sokak �ltal t�madott r�kosista k�derek, �s nagyobb s�lyt kaptak a volt koal�ci�s p�rtok k�pvisel�i. De ez a korm�ny sem volt m�g megfelel�, legf�bb k�pviselete a demokratikus, forradalmi szervezeteknek. Nagy Imre, r�szint a szem�lyes kapcsolat miatt is, olyan volt koal�ci�s politikusokat h�vott az �j kabinet tagjai sor�ba, akik az 1945–47-es id�szakban e p�rtok legf�bb reprezent�nsai k�z� sz�m�tottak. De r�szint �ppen ekkori tev�kenys�g�k, r�szint a kommunist�kkal val� k�s�bbi egy�ttm�k�d�s�k miatt m�r nem k�pviselt�k olyan m�rt�kben kor�bbi p�rtjukat, mint azt Nagy Imre hitte, rem�lte. A kabinetbe a parasztp�rt nev�ben bevont Erdei Ferenccel nem volt hajland� egy�ttm�k�dni �jj�szervez�d� p�rtja, �t nem tekintett�k k�pvisel�j�knek a korm�nyban. Az elk�vetkez� napokban Nagy Imre mellett �llamminiszteri rangban minisztereln�k-helyettesk�nt fontos szerepet j�tsz� Tildy Zolt�nnal szemben is bizalmatlanok voltak a kisgazd�k, �t be sem v�lasztottak a p�rt kilenctag� ideiglenes int�z�bizotts�g�ba, �s mag�ra �rthette a p�rt lapj�ban, a Kis �js�gban november 1-j�n megjelen� �r�st. Mivel a szoci�ldemokrat�k m�g nem jel�lt�k ki azt a politikust, aki a korm�nyban k�pviseln� p�rtjukat, Kov�cs B�la reprezent�lta egyed�l hitelesen a t�bbi p�rt bevon�s�t, de � m�r az okt�ber 27-i kabinetnek is tagja volt. Azt a finom k�l�nbs�get pedig, hogy okt�ber 30-�n m�r nem „nem kommunista p�rti szem�lyek”, hanem a koal�ci�s p�rtok bevon�s�r�l van sz�, nagyon kevesen �rz�kelt�k.

M�g a korm�ny elimin�l�s�ra val� t�rekv�seket siker�lt leszerelni, a harmadik vesz�lyes okt�ber 30-i kih�v�st nem tudta kezelni a legfels� vezet�s. 30-�ra virrad�an a szovjet �s magyar katonai alakulatok elvonultak az MDP budapesti bizotts�g�nak K�zt�rsas�g t�ri sz�kh�za el�l. A csapatok visszavon�s�val �s az �VH felsz�mol�s�val egy id�ben a budapesti felkel�k m�r 29-�n birtokukba vettek t�bb ker�leti p�rth�zat, �gy okt�ber 30-�n hasonl� c�llal �rkeztek fegyveresek a K�zt�rsas�g t�rre, ann�l is ink�bb mert azt tekintett�k a felkel�k elleni harc egyik f�hadisz�ll�s�nak, amit meger�s�tett, hogy az �p�letet v�d� �VH-sok sz�mos foglyot ejtettek az elm�lt napokban. Egy k�ld�tts�g bejutott az �p�letbe, �m t�rgyal�s helyett t�zharc bontakozott ki, aminek h�r�re egyre nagyobb t�megben �rkeztek a helysz�nre a k�zeli fegyveres csoportok alakulatai, �s szab�lyos ostrom al� vett�k az �p�letet. Az elkeseredett harc sor�n a v�d�k a sebes�lteket ment� v�r�skeresztesekre is t�zeltek. Az �tk�zet h�r�re a n�phadsereg �t harckocsij�t k�ldt�k ki a p�rth�z felment�s�re. A kirendelt p�nc�losoknak nem volt r�di�-�sszek�ttet�s�k, kett� k�z�l�k nem is jutott el a t�rre, �s a helyismerettel nem rendelkez� leg�nys�get megt�vesztette, hogy oda�rkez�s�kkor m�r bekapcsol�dott a harcba a felkel�k oldal�n egy magyar harckocsi, �gy �k is a p�rth�zat vett�k t�z al�. Ez eld�nt�tte a csata kimenetel�t, a v�d�k besz�ntett�k az ellen�ll�st. Az �p�letb�l kil�p� parlamentereket, k�t honv�d ezredest �s a p�rtbizotts�g Nagy Imr�vel rokonszenvez� titk�r�t, Mez� Imr�t azonnal lel�tt�k, majd az �p�letbe �z�nl� t�meg az utc�ra terelte az elfogott, z�mmel �VH-s v�d�ket, �s k�z�l�k t�bbeket a helysz�nen agyonl�ttek vagy meglincseltek.

Elek L�szl� �VH-s sorkatona meglincsel�se a K�zt�rsas�g t�ren. 1956. okt�ber 30.

A szervezett fegyveres csoportok k�z�l sz�mosan igyekeztek menteni a foglyokat, nem egyet a felb�sz�lt t�meg kez�b�l ragadva ki, de fell�p�s�k csak cs�kkenteni tudta az �ldozatok sz�m�t. A p�rth�z elfoglal�sa ut�n a t�meg t�rte-z�zta a berendez�st, az utc�n �gette a k�nyveket �s az iratokat, majd megindult a legenda sz�lte f�ld alatti, titkos b�rt�n�k ut�ni t�bb napig tart� eredm�nytelen kutat�s. Az ostromnak �s az azt k�vet� n�p�t�letnek 23 �ldozata volt a v�d�k k�z�l. Az elk�vetkez� napokban valamennyi forradalmi szervezet sz�t emelt a forradalom tisztas�g�nak v�delm�ben, a lincsel�sek ellen. Okt�ber 31-�n m�g n�p�t�let �ldozat�v� lett egy �VH-s sz�zados Budapesten, �m a forradalmi k�vetel�sek utols� pontj�nak kiel�g�t�s�vel (semlegess�g kimond�sa) �s a forradalmi karhatalom, a nemzet�rs�g fel�ll�t�s�val siker�lt megf�kezni az utcai er�szakot.

4. Okt�ber 31.

Ahogy ellentmond�sosak voltak okt�ber 30-�nak esem�nyei Magyarorsz�gon ( konszolid�ci�s eredm�nyek �s azt fenyeget� t�rekv�sek), �gy volt ez e napon Moszkv�ban is. Moszkv�ban, ahol okt�ber 28-�n, ha komoly vit�k �r�n is, de j�v�hagyt�k az KV aznapi fordulat�t – szigor� felt�telekkel. Ezek szerint Nagy Imr�nek szil�rd korm�nyt kell l�trehoznia, �s arra t�maszkodva rendet kell teremtenie az orsz�gban; ennek alapja pedig nem lehet a tov�bbi k�vetel�sek elfogad�sa, kiel�g�t�se. Hruscsov egy�rtelm�en �ll�st foglalt amellett, hogy a csapatok kivon�s�nak k�r�s�t ellens�ges l�p�snek tekinti, de ha ezt nem is,