Szovjet terjeszked�s, amerikai dilemma

Az Egyes�lt �llamok els� katolikus eln�ke, J. F. Kennedy alig n�h�ny h�napja tette le hivatali esk�j�t, mikor komoly diplom�ciai fiask�t kellett elszenvednie. A kubai emigr�nsok partrasz�ll�si k�s�rlete a Diszn�-�b�lben, 1961 �prilis�ban tot�lis kudarccal v�gz�d�tt. A veres�g l�tt�n az amerikaiak is lef�jt�k a be�g�rt l�git�mogat�st. Kennedynek ez az eset felett�bb k�nos volt, hiszen a v�laszt�si kamp�nyban �ppen az�rt b�r�lta Nixont, hogy az nem tesz semmit a Castro-rezsim megd�nt�s�re. A k�vetkezm�nyek pedig 1962-ben, a kubai rak�tav�ls�gn�l majdnem katasztr�f�hoz vezettek.

Szovjet terjeszked�s, amerikai dilemma

Hruscsov, miut�n elemezte a Diszn�-�b�lben t�rt�nteket, arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy John Fitzgerald Kennedy fiatal kora miatt m�g nem rendelkezik kell� tapasztalattal a diplom�cia vil�g�ban, ez�rt fesz�lt, �s ki�lezett helyzetben k�nny� lesz befoly�solni. Nem v�letlen, hogy az 1960-as eln�kv�laszt�s idej�n Kennedynek "szurkolt". Richard Nixont egy�bk�nt is a pentagoni h�j�k mccarthysta bar�tj�nak tartotta. A b�csi cs�cstal�lkoz�n, 1961. j�nius�ban, szem�lyesen is tal�lkozott a k�t vezet�. Kennedy meglehet�sen al�rendelt szerepet j�tszott a megbesz�l�sek alkalm�val, s ez �jabb meger�s�t�st jelentett Hruscsovnak, hogy helyesen t�rk�pezte fel ellenfele szem�lyis�g�t. Term�szetesen ennyi az�rt m�g nem lenne elenged�, hogy meg�rts�k, mi�rt kezdett bele Hruscsov a kubai rak�tab�zisok telep�t�s�nek �r�letes terv�be. Haz�rdj�t�kot �z�tt a vil�g sors�val, j� p�kerj�t�koshoz m�lt�an bl�ff�lt, de az utols� pillanatban megremegett a keze, �s bedobta lapjait. A hatvanas �vek nem kezd�dtek t�l j�l Hruscsov sz�m�ra. A mez�gazdas�gi termel�s 1961-ben a megel�z� �t �v legrosszabb �tlag�t produk�lta, k�sz�nhet�en a "sz�zf�ldek" felt�r�se projektnek. A szovjet k�lpolitika sem a legszebb �veit �lte, K�n�val egyre fesz�ltebb� v�lt a viszony, Alb�nia tov�bbra is a szt�lini utat tartotta k�vetend�nek. Berlin k�rd�s�ben sem siker�lt d�nt� fordulatot el�rni. A GRU (Glavnoye Razvedyvatelnoye Upravlenie) 1962 els� fel�ben k�t t�k�letesen t�ves jelent�st k�sz�tett, amelyek szerint a Pentagon nukle�ris els� csap�sra k�sz�l a Szovjetuni� ellen. Nem neh�z kital�lni, milyen gondolatok ker�tett�k hatalm�ba Hruscsovot a h�r hallat�n. R�ad�sul azzal is szembe kellett n�znie Nyikita Szergejevicsnek, hogy a rengeteg kudarc egy csap�sra kipender�theti a f�titk�ri b�rsonysz�kb�l. A szovjet politikusok egyvalamit biztos megtanultak az id�k folyam�n: azt, hogy a hatalom megtart�s�nak titka a sikeress�gben keresend�, nem pedig az adott realit�sokban. Fidel Castro �s fiv�re, Raul 1962 nyar�n Fidel Castro testv�re, Raul - aki a v�delmi t�rc�t vezette - v�ratlanul Moszkv�ba �rkezett. A k�rd�sre, hogy mit is keresett Kuba m�sodik embere Moszkv�ban, a CIA szak�rt�i nem rendelkeztek megb�zhat� inform�ci�val. Az viszont t�bb mint gyan�s volt, hogy a l�togat�st k�vet�en a tenger�szeti felder�t�s egyre t�bb szovjet fels�gjelz�s� haj� jelenl�t�t �szlelte a karibi t�rs�gben. Ekkor m�r biztos volt, hogy Raul nem a marxizmus m�dszertani k�rd�seinek a megvitat�s�ra utazott Moszkv�ba. N�h�ny h�nappal k�s�bb a h�rszerz�si jelent�sek m�r egy�rtelm�en arr�l sz�moltak be, hogy Kub�ban f�ld-leveg� rak�t�kat telep�tettek. Ennek tudat�ban k�ldtek a kubai l�gt�rbe okt�ber 14-�n egy U2-es k�mrep�l�t, hogy k�sz�tsen felv�teleket a b�zisokr�l. A fot�k elemz�se nem v�rt eredm�nnyel j�rt. Rak�t�kat ugyan nem siker�lt lencsev�gre kapni, de az elk�sz�lt fot�kon olyan k�z�p-hat�t�vols�g� rak�tab�zisok k�rvonalai rajzol�dtak ki, amelyeket addig csak a Szovjetuni�r�l k�sz�tett k�mfelv�teleken lehetett l�tni. A hogyan tov�bb k�rd�se k�t t�borra osztotta az eln�k tan�csad�it. A harcias be�ll�totts�g�ak azonnali l�gicsap�st s�rgettek Kuba ellen, m�g a m�sik, kev�sb� harcias csoport megel�gedett volna a tengeri blok�ddal. Kennedynek d�ntenie kellett, mert az id� nem neki dolgozott. A rak�t�kat b�rmelyik pillanatban aktiviz�lhatt�k, arr�l nem is sz�lva, hogy nem lehetett a v�gtelens�gig eltitkolni az igazs�got a k�zv�lem�ny el�tt. Iszony� nyom�s nehezedett az eln�kre, akinek kez�ben volt a v�gs� d�nt�s. Kennedy viccesen megjegyezte egyik koll�g�j�nak: "Azt hiszem, jobb lenne, ha m�g a h�ten kikapn�m a b�rem." Andrej Gromiko szovjet k�l�gymi- niszter Okt�ber 18-�n Kennedy fogadta a Feh�r H�zban a szovjet k�l�gyminisztert, Andrej Gromikot. Az eln�k nem akart ny�lt lapokkal j�tszani, ez�rt ink�bb kiv�rt, h�tha Gromiko hozza sz�ba a rak�tab�zisok k�rd�s�t. De nem tette. R�ad�sul a szovjet diplomata is v�n r�k�nak sz�m�tott a szakm�ban, �gy egyetlen arckifejez�s�vel vagy mondat�val sem �rulta el, hogy mit tud a rak�tab�zisokr�l. Okt�ber 20-�n, szombaton Kennedy m�r nem ker�lgethette tov�bb a forr� k�s�t, d�ntenie kellett. A d�lut�nra �sszeh�vott tan�cskoz�son csak a legk�zelebbi munkat�rsai vettek r�szt, az eln�k v�g�l a tengeri blok�d mellett hat�rozott. �jszaka megindult a mozg�s�t�s. Hivatalosan a k�zv�lem�nynek h�tf� esti t�v�besz�d�ben jelentette be Kennedy a blok�d t�ny�t. Egy �r�val a besz�d el�tt Rusk k�l�gyminiszter �tadta Dobrinyinnak az eln�ki besz�d sz�veg�t. Kennedy nem sokat t�tov�zott besz�d�ben: egyb�l "in medias res" a k�zep�be v�gott. A blok�d sz�ks�gess�ge melletti �rvk�nt eml�tette a harmincas �vek chamberlaini megb�k�l�si politik�j�nak ("appeasement") kudarc�t.   Hruscsov taktik�ja cs�d�t mond Az amerikai vezet�k fesz�lten v�rt�k, milyen ellenl�p�seket tesznek majd a szovjetek a blok�dra v�laszul. De nem t�rt�nt semmi, nem vont�k blok�d al� Nyugat-Berlint, nem bomb�zt�k a t�r�korsz�gi amerikai rak�ta b�zisokat. A t�mad� l�p�sek ugyan elmaradtak, de a szovjet "marketingesek" j�l r��reztek, hogyan haszn�lhatj�k ki a v�ls�gban rejl� lehet�s�geket. A szovjet diplomat�k b�rhol j�rtak, nem gy�zt�k hangs�lyozni egy k�zelg� h�bor� lehet�s�g�t. Ezzel a taktik�val nem volt semmi m�s c�ljuk csup�n csak annyi, hogy a nyugati orsz�gokban uralkod� hiszt�rikus hangulatra m�g egy lap�ttal r�tegyenek. Term�szetesen az amerikai propagandist�k sem �ltek a bab�rjaikon, okt�ber 24-�n a korm�nyzat l�gifot�kat bocs�tott a m�dia rendelkez�s�re. Dean Rusk amerikai k�l�gyminiszter D�lut�n rem�nyt kelt� h�rek �rkeztek. A Kub�ba tart� huszon�t szovjet haj� t�bb mint fele meg�llt, vagy ir�nyt v�ltoztatott. Rusk k�l�gyminiszter a k�vetkez� szavakkal konstat�lta az esem�nyt: "Farkasszemet n�zt�nk �s �gy t�nik, a m�sik fick� hunyta be el�sz�r a szem�t." Ett�l f�ggetlen�l Kennedyt komoly k�ts�gek gy�t�rt�k. Mi lesz, ha a szovjet haj�k �tl�pik a blok�d vonal�t, vagy er�t alkalmaznak. Kennedy a fegyveres konfront�ci�t mindenk�ppen el akarta ker�lni, ez�rt a katonai akci�k v�grehajt�s�t eln�ki j�v�hagy�shoz k�t�tte, �s elrendelte, hogy az �sszes amerikai haj�n legyen oroszul besz�l� tiszt. Az el�vigy�zatoss�g jelen esetben k�l�n�sen fontos volt, hiszen a legenyh�bb kifejez�ssel is egyetlen hajsz�lon m�lott az atomh�bor�. Elj�tszhat az ember azzal a gondolattal, hogy milyen k�vetkezm�nyekkel j�rhatott volna egy tenger�sz forr�v�r�s�ge. Val�sz�n�leg ugyanezen elgondol�sb�l kiindulva Kennedy sem kock�ztathatta meg, hogy egy tengeri �sszet�z�ssel h�tt�rbe szoruljon a diplom�ciai megold�s lehet�s�ge. Okt�ber 26-�n New Yorkban �ssze�lt az ENSZ Biztons�gi Tan�csa. A t�rgyal�s v�gig igen fesz�lt, �s k�lcs�n�sen v�daskod� st�lusban zajlott, az �l�st v�g�l elnapolt�k. R�gi k�zhellyel sz�lva: a nemzetk�zi helyzet egyre fokoz�dott. M�snap az eln�kh�z egyre nyugtalan�t�bb h�rek �rkeztek a szovjet rak�tatelep�t�sek felgyorsul�s�r�l. Azonban egy m�sik jelent�s esem�ny is t�rt�nt ezen a napon, amely m�r a v�ls�g megold�s�nak lehet�s�g�t vet�tette el�re. Az ABC t�v�t�rsas�g tud�s�t�j�t, John Scalit felh�vta Alexander Formin (Alexszandr Szemjonovics Fekliszov) szovjet diplomata, hogy eb�deljenek egy�tt. Mivel r�g�ta ismert�k egym�st, Fomin meglehet�sen gyorsan �s hat�rozottan adta az �js�g�r� tudt�ra, hogy tal�lkoz� nem t�r halaszt�st. Formin felv�zolta a szovjet megold�si javaslatot, amelyet h�rom pontban foglalt �ssze: 1. A Szovjetuni� leszereli kubai rak�tat�maszpontjait, �s ENSZ-fel�gyelet mellett elsz�ll�tja rak�t�it. 2. Castro garanci�t v�llal arra n�zve, hogy a j�v�ben nem telep�tenek Kub�ba t�mad� fegyvereket. 3. Az Egyes�lt �llamok lemond a Kuba elleni inv�zi�r�l. Scali a szovjet javaslattal a tarsoly�ban azonnal a K�l�gyminiszt�riumba sietett. Az id� s�rget�se mindk�t oldalon felgyors�totta a d�nt�si mechanizmust. Az amerikaiak elfogadhat�nak tal�lt�k a szovjet javaslatot, �gy este �jabb tal�lkoz�ra ker�lt sor Scali �s Formin k�z�tt, amelyen az �js�g�r� tolm�csolta Rusk �zenet�t. Az eredm�ny nem is v�ratott mag�ra sok�ig, n�h�ny �r�val k�s�bb Kennedy megkapta Hruscsov level�t. Az egyetlen probl�m�t csup�n az jelentette, hogy a p�rtf�titk�r level�ben nem eml�tette a rak�tab�zisok leszerel�s�t. A mi�rtre m�snap reggel kaptak v�laszt az amerikaiak, amikor reggel felolvast�k Hruscsov k�zlem�ny�t a moszkvai r�di�ban, amely tartalmilag meg sem k�zel�tette az el�z� esti titkos �zenet�t. Hruscsov a kubai rak�tab�zisok leszerel�s�rt cser�be azt k�vetelte, hogy az amerikaiak szint�n vonj�k ki rak�t�ikat T�r�korsz�gb�l. Elk�pzelhetj�k, milyen hat�ssal volt Kennedyre �s elemz�ire az elhangzott r�di�besz�d.   Kompromisszum, atomcsend, forr�dr�t   A d�bbenetb�l nem is tudtak nagyon felocs�dni, hiszen a klasszikus mond�s ism�telten igazolta �nmag�t: a baj nem j�r egyed�l. Kuba l�gter�ben lel�ttek egy U2-es k�mrep�l�g�pet. Kennedy nem volt irigyl�sre m�lt� helyzetben, t�bb k�rd�s is foglalkoztatta. Egyr�szr�l mi�rt v�ltoztatta meg Hruscsov a v�lem�ny�t, m�sr�szr�l pedig milyen v�laszl�p�seket tegyenek. Ut�bbi k�rd�s tal�n m�g nagyobb gondot okozott az eln�knek, sz�m�t�sai szerint a k�t lehets�ges alternat�va k�z�l mindegyik katasztrof�lis k�vetkezm�nyekkel j�rt volna. Ha engednek a szovjet k�vetel�seknek, akkor a NATO-n bel�l keletkezn�nek fesz�lts�gek, ha pedig nemet mondanak, akkor szembe kell n�zni�k az atomh�bor� lehet�s�g�vel. Valahogy egyik alternat�va sem hozta t�zbe az eln�k�t. Az �thidal� megold�st v�g�l az eln�k �ccse, Robert, az igazs�g�gy-miniszter tal�lta meg, aki azt javasolta, hogy egyszer�en ne vegy�k figyelembe a moszkvai r�di�ban elhangzottakat. Ennek megfelel�en Kennedy v�laszlevel�ben k�t k�rd�sre �sszpontos�tott. Amennyiben a szovjetek kivonj�k rak�t�ikat Kub�b�l, �gy az Egyes�lt �llamok megsz�nteti a blok�dot, �s nem ind�t inv�zi�t Kuba ellen. A v�lasz vas�rnap d�lel�tt (okt�ber 28-�n) ism�t a r�di�b�l �rkezett, t�m�ren fogalmazva Hruscsov elfogadta Kennedy aj�nlat�t. De mi�rt tette ezt Hruscsov, amikor m�r nyer� helyzetben volt? John F. Kennedy, Nyikita Szergejevics Hruscsov Egyszer�en p�nikba esett att�l a h�rt�l, hogy Kennedy okt�ber 28-�n a TV-ben besz�det fog mondani. Hruscsov egyb�l arra k�vetkeztetett, hogy a k�sz�l� inv�zi�t akarja bejelenteni az eln�k. A szovjet titkosszolg�latok pedig sem meger�s�teni, sem c�folni nem tudt�k Hruscsov elk�pzel�s�t, hiszen maguk sem rendelkeztek pontos megb�zhat� inform�ci�kkal. �pp az ilyen esetek vil�g�tanak r� a titkosszolg�latok kiemelt jelent�s�g�re, amelyek a megszerzett inform�ci�kkal befoly�solni tudj�k a politikai d�nt�seket. A szovjet diplom�ci�nak �ppen az okozta a legnagyobb probl�m�t a hatvanas �vekben, hogy nem rendelkezett be�p�tett �gyn�k�kkel a sz�vets�gi korm�nyhivatalokban. �gy gyakran csak felt�telez�sekre, m�sodlagos forr�sokra hagyatkozva d�nt�ttek egy-egy k�rd�sben. A v�ls�g megold�dott: Kennedy bebizony�totta, hogy k�pes kr�zishelyzetben hidegv�rrel, megfontoltan d�nteni. A m�sik f�szerepl�nek is �r�k tanuls�ggal szolg�lt az eset, hiszen Hruscsov r�szben ennek is k�sz�nhette, hogy 1964-ben lev�ltott�k. A v�ls�g j�t�kony hat�s�nak tekinthetj�k, hogy a nagyhatalmak 1963 tavasz�n megk�t�tt�k az atomcsend-egyezm�nyt, �s hat�roztak az �gynevezett forr�dr�t l�trehoz�s�r�l.