1. Okt�ber 23.

Okt�ber 23-�n reggel a Szabad N�p �j, tavaszi seregszemle c�m� vez�rcikke lelkesen �dv�z�lte a „politiz�l� ifj�s�got”, amelyet harcost�rs�nak tekintett a szocializmus demokratiz�l�s��rt v�vott k�zdelemben. A p�rtlap szerkeszt�s�ge csatlakozott az egyetemist�k legt�bb k�vetel�s�hez, noha elhallgatt�k vagy tomp�tott�k a leg�lesebb politikai c�lkit�z�seket. L�zad�suk �gy is fontos eleme e napnak, hiszen a politikai s�llyal m�g nem, csak helyzeti energi�val rendelkez� di�koknak a hatalom egyik fontos t�nyez�je ny�jtott seg�dkezet �s egyben v�delmet. A k�vetel�seket t�mogat� vez�rcikk mellett k�z�lte a lap az �r�sz�vets�g k�zlem�ny�t, melyben �r�mmel �dv�zlik a lengyelorsz�gi v�ltoz�sokat, ugyanakkor elhat�rolj�k magukat az annak t�mogat�s�ra meghirdetett t�ntet�st�l.

Kiforratlan volt a helyzet. Nem lehetett tudni, hogy a r�di� �ltal is h�r�l adott rokonszenvt�ntet�st csak elt�ri vagy t�mogatja is a hatalom, ha t�mogatja, milyen er�k �s meddig �llnak ki mellette, milyen viszony, net�n kapcsolat van a reformok�rt soromp�ba l�p�, l�pett er�k k�z�tt.

Nem volt egys�ges a Nagy Imre k�r�l t�m�r�l� �rtelmis�giek �s politikusok, az �gynevezett Nagy Imre-csoport �ll�spontja sem. Nagy hat�rozottan a t�ntet�s ellen foglalt �ll�st, hiszen az egyetemist�k k�vetel�sei t�bb ponton t�lmentek az � elk�pzel�sein, �s joggal tartott att�l, hogy a fiatalok radikalizmusa elveszejti az el�rhet� eredm�nyeket is, amelyek a lengyel esem�nyek f�ny�ben m�g rem�nyteljesebbnek l�tszottak. R�kosi meneszt�s�t �s az � p�rttags�g�nak helyre�ll�t�s�t Nagy Imre �gy �rt�kelte, hogy v�gre a p�rt is el�rkezettnek l�tja az id�t az 1953-as reformok folytat�s�ra.

Belgr�db�l a t�rt�nelmi kib�k�l�s siker�vel �rkezett haza aznap reggel a Ger� Ern� vezette p�rt- �s korm�nyk�ld�tts�g, amelyet meglepett �s megd�bbentett az itthon maradt vezet�k �ltal festett s�t�t k�p a belpolitikai helyzetr�l. Mindazon�ltal az MDP PB azonnal megtartott �l�s�n el�sz�r Ger� tartott besz�mol�t a jugoszl�viai t�rgyal�sok eredm�nyeir�l, csak ezut�n kapott lehet�s�get �cs Lajos, a PB itthon maradt rangid�s tagja, hogy besz�moljon a hazai helyzetr�l, az ifj�s�g e napra meghirdetett t�ntet�s�r�l. K�t mark�nsan szemben �ll� �ll�spont alakult ki. Az egyiket R�vai J�zsef �s Maros�n Gy�rgy k�pviselte, akik ellenforradalmi vesz�lynek �t�lt�k a helyzetet, �s a legszigor�bb int�zked�seket javasolt�k: betiltani a t�ntet�st, �s a fegyveres er�ket felhatalmazni fegyverhaszn�latra azokkal szemben, akik a tilt� hat�rozatnak nem tesznek eleget. Ekkor m�g a bel�gy- �s a honv�delmi miniszter is �gy �rt�kelte, hogy az �ltaluk vezetett fegyveres er�k k�pesek �rv�nyt szerezni egy ilyen hat�rozatnak. A m�sik v�gletet �cs Lajos helyzet�rt�kel�se jelentette, aki tagadta, hogy a fenn�ll� helyzet ellenforradalommal fenyeget, �s politikai megold�s mellett (Nagy Imre bekapcsol�sa a vezet�sbe) sz�llt s�kra.

A Politikai Bizotts�g, melynek �l�s�t felbor�tott�k az egym�s ut�n �rkez� k�ld�tts�gek (Szabad N�p szerkeszt�s�ge, budapesti p�rtbizotts�g, DISZ, �r�sz�vets�g, Pet�fi K�r vezet�s�ge stb.), heves, szem�lyes v�daskod�sokkal tark�tott veszeked�s, vita ut�n felem�s d�nt�st hozott. Betiltott�k a t�ntet�st, de nem adtak t�zparancsot. A hat�rozat v�grehajt�sa �s a rend fenntart�sa �rdek�ben PB-tagokat k�ldtek a legfontosabb helyekre: R�vait a Szabad N�phez, K�d�r J�nost a R�di�hoz, Maros�n Gy�rgy�t a SZOT-hoz, m�sokat a budapesti vagy ker�leti p�rtbizotts�gokra. A kik�ld�ttek hamarosan maguk is tapasztalt�k a hat�rozat v�grehajthatatlans�g�t. A d�lel�tt folyam�n ugyanis m�r nemcsak az utca, a di�kok, az eddigi ellenz�k t�madta a PB vezet�s�nek t�bbs�g�t, hanem egyre t�bben a p�rt appar�tus�b�l is. Felbomlott a kor�bban mindenhat� p�rtfegyelem, t�bb p�rtszervezet azonnal tiltakozott a t�ntet�s betilt�sa �s a K�zponti Vezet�s�g �sszeh�v�s�nak elhalaszt�sa ellen. A DISZ vezet�s�ge, hogy es�lye legyen befoly�s�nak marad�k�t megtartani, a PB tilt� hat�rozata ellen�re �gy d�nt�tt, hogy r�szt vesznek a t�ntet�sen �s megpr�b�lnak annak �l�re �llni. D�nt�nek bizonyult, hogy a di�kok k�vetel�seihez egyre nagyobb sz�mban csatlakoztak m�r ekkor a munk�sok, �s hogy megingott a budapesti karhatalom alapj�t k�pez� tisztiiskol�sok h�s�ge, a katonai akad�mi�k hallgat�i t�mogat�sukr�l biztos�tott�k az �ket felkeres� egyetemist�kat. Kop�csi S�ndor, Budapest rend�rf�kapit�nya kijelentette, hogy a f�v�rosi rend�rs�g nem fog fegyvert haszn�lni a b�k�s t�ntet�kkel szemben. K�ts�ges volt a katonas�g felhaszn�lhat�s�ga, �gy a hatalomnak egyetlen szil�rd fegyveres ereje maradt, az �VH. Mindezek arr�l gy�zt�k meg a p�rtvezet�st, hogy nem �ll rendelkez�s�kre kell� er� a megmozdul�s elfojt�s�hoz, �gy k�nyszer�en b�r, de feloldott�k a tilalmat, enged�lyezt�k a demonstr�ci�t, s�t felh�vt�k a budapesti szervezeteket, vegyenek r�szt a t�ntet�sen, hogy meg tudj�k akad�lyozni az ellens�ges k�vetel�sek t�rnyer�s�t. Bata Istv�n honv�delmi miniszter pedig enged�lyezte a katon�k r�szv�tel�t is, de term�szetesen fegyvertelen�l �s nem k�tel�kben.

M�sfel�l megtett�k a rend fenntart�sa �rdek�ben sz�ks�gesnek �t�lt l�p�seket: folyamatosan k�ldt�k a fegyveres er�s�t�st a R�di�hoz, ahol a di�kok 22-e este �ta k�vetelt�k pontjaik beolvas�s�t, �s egy�b strat�giai vagy m�s szempontb�l fontos vagy fenyegetettnek v�lt helyekre.

A d�lut�n h�rom �rakor Pestr�l �s Bud�r�l, k�t ir�nyb�l indul� t�ntet�s folyamatosan n�tt �s radikaliz�l�dott, a reformokat k�vetel� jelszavak egyre kem�nyebb�, �lesebb� v�ltak, egyre nagyobb teret nyertek a nemzetiek. A d�lel�tt�s m�szakb�l �rkez� munk�sok t�megesen csatlakoztak a fiatalokhoz, �gy az egyetemist�k kezdetben z�rt rendje mind t�bb „levelez� hallgat�val” b�v�lt, mik�zben az ablakokba �s a h�zak el� csoportosul�k egyre felszabadultabb �dv�zl�s�t�l, biztat�s�t�l k�s�rve-t�mogatva vonultak c�ljaik fel�.

T�ntet�k a Tan�cs k�r�ton 1956. okt�ber 23. (MTI fot�)

Maguk a szervez�k �s a t�ntet�s vezet�s�t v�llal� Pet�fi K�r�s�k sem sz�m�tottak ilyen t�megre, nem voltak felk�sz�lve, de nem is tudtak volna felk�sz�lni annak ir�ny�t�s�ra. A K�r egyetlen hangsz�r�s kocsija elveszett az �radatban. A k�t emberfolyam a Bem-szoborn�l tal�lkozott, ahol megsz�letett a forradalom jelk�pe: a r�kosista, szovjet t�pus� c�mert�l megszabad�tott, lyukas z�szl�. A t�ren Veres P�ter olvasta fel az �r�sz�vets�g k�vetel�seit, hangja azonban elveszett a t�megben.

Az ELTE di�kjai a Bem-szoborn�l 1956. okt�ber 23. (MTI fot�)

A n�p nagyobbik fele a Bem t�rr�l a Parlament el� vonult �s Nagy Imr�t k�vetelte, m�sok a R�di� vagy a Szt�lin-szobor k�r�l gy�lekeztek.

J�llehet a helyzet m�r a d�lut�n folyam�n is forr� volt, m�gis m�g elker�lhet� lett volna az esem�nyek fegyveres felkel�sbe torkoll�sa. De okt�ber 23-�nak egyik szerepl�je sem volt k�pes meg�ll�tani a kit�rni k�sz�l� vihart. A hatalom egyszerre demonstr�lta gyenges�g�t �s szemben�ll�s�t. J�llehet nagysz�m� er�s�t�s �rkezett a R�di�hoz, hossz� id�n kereszt�l nem mertek er�szakot alkalmazni a t�ntet�kkel szemben, de teljes�teni sem voltak hajland�k azok k�vetel�seit. Ilyen vagy olyan megold�s helyett furfanggal pr�b�lkoztak: kocsira szerelt mikrofont adtak a t�ntet�knek, azt imit�lva, hogy beolvasott k�vetel�seiket k�zvet�tik. Vagyis a hatalom nemet nem tudott, igent nem akart mondani, ami egyfel�l a t�ntet�k elsz�nts�g�t, b�tors�g�t, m�sfel�l elkesered�s�ket fokozta. De ugyanez volt a helyzet a Kossuth t�ren is, ahol kikapcsolt�k a vil�g�t�st abban a hi� rem�nyben, hogy a Nagy Imr�re v�r� t�meget ez t�voz�sra fogja b�rni. A t�ntet�k azonban f�kly�kat gy�jtottak – els�sorban a legnagyobb p�ld�nysz�m� napilapb�l, a Szabad N�pb�l –, ami a sz� szoros �rtelm�ben tov�bb t�zelte a hangulatot, f�t�tte az elsz�nts�got. Hamarosan vissza is kapcsolt�k a vil�g�t�st, ellenben a t�meg k�vetel�s�re kikapcsolt�k a Parlament tetej�n a v�r�s csillagot – ezek a kis sikerek tov�bbi, nagyobb gy�zelmekre adtak rem�nys�get.

Mindezek ut�n Nagy Imre kez�ben volt a helyzet megold�s�nak egyik kulcsa. Nem sok j�val biztatott azonban, hogy nem mozdult otthon�b�l sem a t�ntet�k k�vetel�s�re, sem pedig bar�tainak, k�vet�inek a s�rget�s�re, csak a p�rt h�v�s�nak volt hajland� eleget tenni, �s jelent meg este kilenc �ra t�jban a Parlament erk�ly�n. Besz�de azonban nemcsak az�rt keltett csal�d�st, mert a r�gi (elvt�rsak) megsz�l�t�ssal kezdte, �s nemcsak az�rt, mert amit mondott nem vagy csak kev�ss� volt �rthet�, hanem az�rt is, ami �s amennyi �rthet� volt bel�le. Nagy ugyanis nem �g�rt t�bbet (igaz, kevesebbet sem), mint 1953-as programj�nak k�vetkezetes megval�s�t�s�t, a szocializmus m�rs�kelt reformj�t a p�rt vezet�s�vel. Mindez kor�bban elegend� lehetett volna, ekkorra azonban m�r a f�lelem f�k�t�l megszabadult, k�vetel�seiben a Nagy Imre �ltal �g�rteken t�ljutott t�megnek kev�s volt. A t�ntet�s nem �rt v�get, az embereknek csak kisebb r�sze t�rt haza Nagy felsz�l�t�s�ra, ugyanakkor elveszett a lehet�s�ge annak, hogy a n�p el�tt tekint�llyel rendelkez�, bizalm�t �lvez� kommunista politikus azonnal �l�re �llva a t�megnek az esem�nyeket mederben tudja tartani, ami elker�lhet�v� tehette volna a fegyveres harc kirobban�s�t.

Ez ut�bbira a R�di� st�di�j�n�l ker�lt sor, ahova eg�sz nap folyamatosan �rkezett er�s�t�s mindk�t f�l r�sz�r�l: �VH-sok, rend�r�k, majd (l�szer n�lk�l) katon�k az egyik oldalr�l, a t�ntet�sr�l leszakad�k, az egyenest ide tart�k, majd pedig a Kossuth t�rr�l �rkez�k a m�sik oldalr�l. Mire este nyolckor elhangzott Ger� el�re beharangozott besz�de, m�r j� n�h�ny kisebb �sszet�z�sen t�l voltak, de fegyverhaszn�latra m�g nem ker�lt sor. Ger� besz�de olaj volt a t�zre. A t�ntet�ket – akik az ablakokba kitett r�di�k�sz�l�kekb�l hallgathatt�k a p�rt els� titk�r�t – okkal �s joggal s�rtette, hogy mik�zben �k hi�ba pr�b�lt�k k�vetel�seiket k�zz�tenni, k�nytelenek v�gighallgatni Ger� igaztalan �s s�rt� v�daskod�sait. Ebben az id�ben m�r fegyverrel is rendelkeztek. A t�megben nagy sz�mban voltak munk�sok, akik j�l tudt�k, mely budapesti �zemekben gy�rtanak vagy t�rolnak hadianyagokat, s azokat megszerezve viszonylag gyorsan felfegyverkeztek. De egyre t�bben jutottak fegyverhez a R�di� v�delm�re kirendelt katon�k r�v�n is, akik k�z�l fegyvereiket t�bben �nk�nt vagy minim�lis fenyeget�s hat�s�ra �tadt�k. V�g�l, de nem utols�sorban, a v�d�k r�sz�re sz�ll�tott fegyver �s l�szer egy jelent�s r�sze is az ostroml�k kez�re jutott. Mindm�ig nem kell�en tiszt�zott k�r�lm�nyek k�z�tt d�rd�lt el este kilenc �ra k�r�l az els� l�v�s az �p�letb�l, amit a R�di� hajnalig tart� ostroma, majd elfoglal�sa k�vetett.

A R�di� ostroma 1956. okt�ber 23. este

A fegyveres harc megindul�s�val egy id�ben omlott porba a rendszer jelk�pe, a D�zsa Gy�rgy �ti Szt�lin-szobor. A led�nt�tt monstrumot teheraut�val a Blaha Lujza t�rre, a Nemzeti Sz�nh�z el� vontatt�k, ahol a pesti n�p darabokra szedte.

A led�nt�tt Szt�lin-szobor a Blaha Lujza t�rn�l 1956 okt�ber�ben (Boj�r S�ndor felv�tele)

Okt�ber 23-�n jelent�s esem�nyek zajlottak vid�ken is. Miskolcon v�ltoz�sokat k�vetel� p�rttag munk�sok m�r napok �ta gy�jt�tt�k a dolgoz�k s�relmeit, probl�m�it, hogy az e c�lb�l �sszeh�vott szabad p�rtnapon vitass�k meg azokat. 23-�ra megsz�letett a 17 pontos k�vetel�s, amelyet az egyetemist�k tov�bbi n�gy, egy�rtelm�en politikai pontj�val kieg�sz�tve azonnal az �zemi �s v�rosi p�rtvezet�s�g el� t�rtak. A szervez�kb�l megalakult a Munk�sszervez� Bizotts�g, a majdani munk�stan�cs el�k�pe. T�bb egyetemi v�rosban is t�ntet�sre ker�lt sor, ezek k�z�l a legjelent�sebb a debreceni megmozdul�s volt. Itt d�lel�tt a b�lcs�szkarr�l indult az els� t�ntet�s, a di�kok csatlakoz�sra sz�l�tott�k fel az �zemek munk�sait is. A k�s� d�lut�n a megyei rend�rkapit�nys�g el� vonul� mintegy 20-30 ezer emberre az �p�letet v�d� �VH-sok el�bb vakt�lt�nnyel, majd �lesl�szerrel t�zet nyitottak: hatan megsebes�ltek, h�rman �let�ket vesztett�k. �k a forradalom els� hal�los �ldozatai.

J�llehet a Magyarorsz�gr�l �rkezett jelent�sek alapj�n Zsukov marsall a val�s�gosn�l is s�t�tebb k�pet rajzolt, a szovjet vezet�s m�gis habozott, miel�tt a fegyveres beavatkoz�s mellett d�nt�tt. Ebben egyar�nt szerepet j�tszott, hogy a Magyarorsz�g�n�l nagyobb strat�giai �s politikai jelent�s�g� Lengyelorsz�gban siker�lt b�k�s eszk�z�kkel rendezni a v�ls�got, ami megn�velte annak az es�ly�t, hogy ugyanez a forgat�k�nyv Magyarorsz�gon is sikerrel alkalmazhat�. M�sfel�l Moszkva �vakodott er�szakos, katonai fell�p�ssel vesz�lyeztetni a nehezen indul� nemzetk�zi enyh�l�s folyamat�t.

Alig egy �r�val azt k�vet�en, hogy a R�di�n�l megkezd�d�tt a fegyveres harc, Hruscsov – Ger� �s Andropov t�bbsz�ri s�rget�s�re – telefonon k�z�lte a magyar els� titk�rral: enged�lyezte, hogy a Magyarorsz�gon �llom�soz� szovjet er�k r�szt vegyenek a rend helyre�ll�t�s�ban, amennyiben a felk�r�st ut�lag a magyar Minisztertan�cs �r�sba adja (a felk�r�st napokkal k�s�bb �rta al� Heged�s Andr�s). Egyben Magyarorsz�gra k�ldt�k Ivan Szerovot, a KGB eln�k�t �s Mihail Malinyin hadseregt�bornokot, a vez�rkari f�n�k helyettes�t, ami azt mutatja, hogy a kezdeti ingadoz�s ut�n Moszkva nagyon komolyan vette a helyzetet, �s minden t�mogat�sra hajland� volt a gyors rendteremt�s �rdek�ben. Val�j�ban a szovjet egys�gek m�r este kilenc �rakor parancsot kaptak, hogy vonuljanak Budapestre �s seg�tsenek a rend helyre�ll�t�s�ban. Ezzel szertefoszlott a v�ls�g viszonylag v�rtelen megold�s�nak lehet�s�ge is, hiszen a szovjet csapatok beavatkoz�sa kisz�les�tette az ellen�ll�k k�r�t, a forradalmat nemzeti szabads�gharccal t�rs�totta.

De Moszkva nemcsak katonai seg�ts�get ny�jtott, hanem bevetett�k a politikai k�zdelembe az SZKP Eln�ks�g�nek k�t tagj�t, Magyarorsz�gra k�ldve a fegyveres beavatkoz�s ellen egyed�l felsz�lal� Anasztasz Mikojant �s a kem�ny vonalat k�pvisel� Mihail Szuszlovot, hogy egym�st seg�tve, egyben ellen�rizve, m�k�djenek k�zre a v�ls�g felsz�mol�s�ban.

Az esti �r�kt�l m�snap, 24-�n hajnalig folyamatosan �l�sezett az MDP Politikai Bizotts�ga, majd K�zponti Vezet�s�ge, pontosabban azok a tagjai, akiket �rtes�teni tudtak, �s akik eljutottak a p�rtk�zpontba. A Parlamentb�l oda�rkezett Nagy Imre m�g egy darabig nem vett r�szt sem a d�nt�sekben, sem a vit�ban, meg kellett v�rnia, m�g bev�lasztj�k a p�rtvezet�sbe. A vezet�s�g abb�l a megfontol�sb�l indult ki, hogy a Budapestre �rkez� szovjet csapatok ellen�ll�s n�lk�l let�rnek minden zavarg�st, az � feladatuk els�sorban a szovjet er�demonstr�ci� t�mogat�sa, �s hogy a katonai rendcsin�l�ssal egyidej�leg megteremts�k a politikai kibontakoz�s felt�teleit. Ez�rt hat�roztak az elrettent�s, a min�l gyorsabb rendteremt�s �rdek�ben a gy�lekez�si �s kij�r�si tilalom, valamint a stat�rium elrendel�s�r�l, �s ez�rt �ll�tott�k f�l a szovjet �s magyar fegyveres er�kkel val� koordin�ci� biztos�t�s�ra Kov�cs Istv�n vezet�s�vel a Katonai Bizotts�got. Felh�v�s�ban a KV egys�gesen el�t�lte a megmozdul�st, a „reakci� s�t�t hord�j�nak” nevezt�k a fegyveres felkel�s r�sztvev�it, akik c�lja, hogy „megfossz�k n�p�nket szabads�g�t�l, s vissza�ll�ts�k a t�k�sek �s f�ldesurak hatalm�t”.

M�sfel�l a lakoss�g megb�k�t�se �rdek�ben szem�lyi v�ltoz�sokat is elhat�roztak, �gy Nagy Imr�t jel�lt�k minisztereln�knek, de �j korm�ny f�l�ll�t�s�ra nem ker�lt sor, okt�ber 27-ig Heged�s Andr�s kabinetje maradt hivatalban. N�mi vita ut�n v�ltoz�sokra ker�lt sor a p�rt vezet� szerveiben is. Ger� maradt az els� titk�r, noha Nagy Imre az � t�voz�s�hoz k�t�tte a minisztereln�ki sz�k elfoglal�s�t. Mivel azonban jel�ltje, K�d�r J�nos �s a KV t�bbs�ge Ger�t t�mogatta, Nagy is belenyugodott a v�ltozhatatlanba. Siker�lt azonban a reformok t�mogat�i k�z�l a K�zponti Vezet�s�g tagj�v� v�lasztatni Don�th Ferencet �s Losonczy G�z�t, m�g kihagytak t�bb arctalan szt�linist�t.

Az �jszaka folyam�n, m�g a szovjet csapatok meg�rkez�se el�tt nemcsak fegyvergy�rt�ssal foglalkoz� �zemeket, hanem nyomd�kat, telefonk�zpontokat is t�mad�sok �rtek, s�t k�s� �jszaka m�r rend�r�rs�ket, katonai �s f�lkatonai int�zm�nyeket is megt�madtak a felkel�k, akik �tmenetileg elfoglalt�k a p�rt lapj�nak, a Szabad N�pnek a sz�kh�z�t is. A harc a szovjet csapatok hajnali meg�rkez�s�vel intenz�vebb� v�lt, kisz�lesedett. Fegyveres csoportok els�sorban a f�bb k�zleked�si �tvonalak ment�n alakultak, azzal a c�llal, hogy megakad�lyozz�k a szovjetek bejut�s�t Budapestre, majd Budapest belv�ros�ba.

�ttorlaszt �p�t� felkel�k

A szovjet h�bor�s filmeken �s reg�nyeken nevelkedett fiatalok gyenge fegyverzet�k ellen�re is eredm�nyesen vett�k f�l a harcot az ellen�ll�sra nem sz�m�t�, gyalogs�gi t�mogat�st n�lk�l�z� szovjet p�nc�losokkal, komoly vesztes�geket okozva azoknak. A legs�lyosabb �sszecsap�sokra a R�di� �s a Szabad N�p sz�kh�z�nak k�zel�ben, valamint az odavezet� �tvonalak ment�n, a Bor�ros t�rn�l, a Nagyk�r�t – �ll�i �t tal�lkoz�s�n�l �s a Baross t�ren ker�lt sor. A harcok eredm�nyek�ppen a szovjetek 24-�n reggelig megk�zel�teni sem tudt�k a R�di�t, �gy azt hajnalban elfoglalt�k a felkel�k. Az ad�st azonban ekkor m�r �tkapcsolt�k a Parlamentben kialak�tott sz�ks�gst�di�ba.

2. Okt�ber 24.

Az �jszaka meghozott szigor� int�zked�sek (gy�lekez�si �s kij�r�si tilalom, stat�rium, riad� elrendel�se a fegyveres szervezetek r�sz�re) seg�ts�g�vel �tmenetileg siker�lt megakad�lyozni a felkel�s eszkal�ci�j�t Budapesten �s kiterjed�s�t vid�kre. J�llehet egy-egy t�ntet�sre e napon is sor ker�lt egyes v�rosokban, de a helyi p�rt- �s katonai vezet�s uralta a helyzetet. A h�zagos �s esetleges inform�ci�kkal rendelkez� lakoss�g t�lnyom� r�sze ink�bb csak figyelt, igyekezett t�j�koz�dni, k�pet nyerni arr�l, mi is t�rt�nik az orsz�gban. A r�di�ban reggel kilenc ut�n bejelentett kij�r�si tilalom kiszor�totta ugyan az utc�kr�l a kev�sb� elsz�ntakat, de azt nem tudta megakad�lyozni, hogy a dolgoz�k munkahely�k�n ne az esem�nyeket k�vess�k, egyre nagyobb, egyre b�trabban vitatkoz� csoportokban t�rgyalva a t�rt�nteket.

A felkel�knek sokkal k�zzelfoghat�bb seg�ts�get jelentettek a m�g gy�r sz�mban, de Budapestre m�gis eljuttatott k�vetel�sek, �s enn�l is t�bbet a felvonul� szovjet hadsereget vid�ken is �r� sz�rv�nyos t�mad�sok.

De a tilalmak �s a stat�rium a szovjet p�nc�losok t�mogat�s�val sem tudtak v�get vetni a fegyveres megmozdul�snak, s�t a felkel�k 24-�n jelent�s sikereket is el�rtek. Reggelre kez�kre ker�lt a csepeli hadkieg�sz�t� parancsnoks�g �s az Athenaeum Nyomda �p�lete, ut�bbiban azonnal hozz�l�ttak r�pc�dul�k k�sz�t�s�hez. A fegyveresek legfontosabb eredm�nye azonban nem is az volt, hogy elfoglaltak �s ideig-�r�ig megtartottak egy-egy k�z�p�letet, hanem hogy mag�t a felkel�st �letben tartott�k, a szovjet regul�ris hadsereg er�t demonstr�l� felvonul�sa, s�t a p�nc�losok t�mad�sa sem volt k�pes els�p�rni �ket. Kitartottak a jelent�s szovjet er�f�l�ny �s viszonylag komoly vesztes�geik ellen�re is, �s ezzel megteremtett�k a politikai gy�zelem lehet�s�g�t.

Az SZKP Eln�ks�g�nek a kora reggeli �r�kban meg�rkezett k�ld�ttei el�sz�r a katonai helyzetr�l t�j�koz�dtak, majd d�lel�tt az MDP vezet�inek egy sz�kebb k�r�vel folytattak megbesz�l�seket. Mikojan�k csatlakoztak a magyar vezet�knek ahhoz a rem�ny�hez, hogy �r�k k�rd�se a felkel�s felsz�mol�sa – Moszkv�ba k�ld�tt jelent�s�kben azt �rt�k, hogy „a felkel�k �sszes g�c�t felsz�molt�k, s most folyik a legf�bb g�c felsz�mol�sa a R�di�n�l” (sic!) –, s�t megr�tt�k a magyar vezet�st, ami�rt Moszkv�t inform�lva elt�lozta a vesz�lyt. Az SZKP k�ld�tteinek der�l�t�sa hozz�seg�tette a magyar vezet�ket, hogy val�s�gnak l�ss�k rem�nyeiket, �gy a t�rgyal�sokon els�sorban a fegyveres gy�zelmet k�vet� konszolid�ci�hoz sz�ks�ges l�p�sekr�l esett sz�.

A szovjet seg�ts�g meg�rkez�se keltette nyugalom tette lehet�v�, hogy d�l k�r�l sug�rzott besz�d�ben Nagy Imre radik�lis reformok terv�t villantsa fel, �s hogy ne alkalmazz�k a stat�rium rendelkez�seit az elfogott felkel�kkel szemben. Enn�l is fontosabb, hogy b�zva abban, hogy az �jszakai �r�kban imm�r az utols� ut�ni ellen�ll�si g�cokat is siker�l felsz�molni, m�snapra – hogy a lakoss�g ell�thassa mag�t �lelemmel, de az�rt is, hogy demonstr�lj�k siker�ket, a rend helyre�llt�t – �tmenetileg felf�ggesztett�k a kij�r�si tilalmat.

Pedig a p�rtk�zpont elvar�zsolt birodalm�n k�v�l eg�szen m�s k�pet mutatott �s l�tott az orsz�g. A K�zponti Vezet�s�gbe hajnalban bev�lasztott Don�th Ferenc �s Losonczy G�za vil�gosan l�tta, hogy a p�rtvezet�s ellentmond�sos, felem�s d�nt�sei lehetetlen, sz�mukra v�llalhatatlan helyzetet teremtettek, a szem�lyi �sszet�tel�ben alig meg�jult vezet�s pedig teljesen alkalmatlan a demokratiz�l�sra, de m�g a v�ls�g kezel�s�re is, k�vetkezetlen politik�j�val m�g nagyobb katasztr�f�ba sodorja az orsz�got. Helyzet�rt�kel�s�ket �s a v�ls�g megold�sa �rdek�ben sz�ks�gesnek tartott javaslataikat a KV-hoz �rott level�kben fogalmazt�k meg, melyben k�z�lt�k, hogy a fenn�ll� helyzetben nem l�tnak lehet�s�get arra, hogy bekapcsol�djanak a p�rtvezet�s munk�j�ba. Meg�t�l�s�k szerint a kibontakoz�s alapvet� felt�tele, hogy a p�rt gy�keresen szak�tson a r�gi hib�s, s�t b�n�s politik�val, �j alapokra helyezze Magyarorsz�g kapcsolatait a Szovjetuni�val, �s mindezek alapjak�nt gy�keres szem�lyi v�ltoz�sokat s�rgettek. Kapcsolatuk �tmenetileg meglazult Nagy Imr�vel, aki – �gy l�tt�k – cserbenhagyta �ket �s a reformokat.

A p�rtvezet�sben �l� ill�zi�val szemben nem a forradalom veres�g�nek, hanem gy�zelm�nek a felt�telei er�s�dtek ezen a napon. Nagy Imre az SZKP k�ld�tteinek meg�rkez�se ut�n is megmaradt hivatal�ban �s poz�ci�j�ban, amit Hruscsov �vatos, de egy�rtelm� ellenz�se dac�ra nyert el. A Nagy Imre-csoport az els� napokban nem k�vette vez�r�t, nem h�dolt be a p�rtvezet�snek, tagjai megfelel� garanci�k hi�ny�ban nem adt�k nev�ket a rendcsin�l�shoz. A t�bornak ez az �tmeneti �n�ll�sod�sa ugyan felvetette annak vesz�ly�t, hogy a vele egy�tt gondolkoz�kt�l elszakad� Nagy Imre a p�rt kem�nyvonalasainak hat�sa al� ker�l, vagy hogy egyed�l nem k�pes k�vetkezetesen k�pviselni azokat a c�lokat, amelyek megval�s�t�sa �rdek�ben elfogadta a neki felk�n�lt poz�ci�t, de lehet�s�get adott arra is – mint ahogy az elk�vetkez� napokban ez teljesedett ki –, hogy egykori k�vet�inek befoly�s�ra Nagy Imre t�r vissza az okt�ber 23-�n �jszaka k�nyszer�s�gb�l feladott vonalhoz, �s �jra a k�vetkezetes reformok�rt k�zd�k �l�re �ll.

Term�szetesen minden tov�bbi politikai es�lylatolgat�s �rtelmetlenn� v�lt volna, amennyiben a fegyveres felkel�ket els�pri a szovjet hadsereg. A felkel�kb�l lett szabads�gharcosok azonban kitartottak, �s ezzel lehetetlenn� tett�k a m�rs�kelt er�kkel val� rendcsin�l�st, �s v�laszt�sra k�nyszer�tett�k Moszkv�t �s a magyar kommunista vezet�st a bel�thatatlan v�r�ldozattal (�s ennek nemzetk�zi k�vetkezm�nyeivel) j�r�, durva katonai beavatkoz�s vagy a politikai megold�s k�z�tt.

�s okt�ber 24-�n sz�nre l�pett a forradalom gy�zelm�t eredm�nyez� �jabb fontos er�. A miskolci munk�sok k�vetel�seit elfogadta az MDP megyei els� titk�ra, F�ldv�ri Rudolf, a PB kor�bbi tagja, aki �l�re �llt annak a k�ld�tts�gnek, amely v�llalta a 21 pont eljuttat�s�t Nagy Imr�hez. A szocialista magyar neh�zipar egyik fellegv�ra munk�sainak a pesti n�p�vel egybehangz� k�vetel�sei ut�n vesz�tett erej�b�l az a n�zet, hogy mindaz, ami Pesten t�rt�nik, az ellenforradalm�rok aknamunk�j�b�l b�jt el�. A k�vetel�seket nem a „cs�csel�k” akarta r�k�nyszer�teni a minisztereln�kre, hanem egyik elvt�rsa terjesztette el� azokat a pontokat, amelyek k�z�l sz�mos kiolvashat� Nagy Imre kor�bban megfogalmazott programjaib�l is.

3. Okt�ber 25.

Okt�ber 25-�n reggel a KV el�z� esti c�lkit�z�s�t �s helyzet�rt�kel�s�t val�s�gnak tekintve az egyetlen folyamatosan m�k�d� h�rforr�s, a r�di� k�zlem�nyei azt imit�lt�k, hogy befejez�dtek a harci cselekm�nyek. 4 �ra 30 perckor k�z�lt�k, hogy „az ellenforradalmi band�kat l�nyeg�ben felsz�moltuk”, amit k�t �r�val k�s�bb a Minisztertan�cs hivatalos k�zlem�nye is meger�s�tett: „�jszaka az ellenforradalmi puccsk�s�rletet felsz�molt�k! Az ellenforradalmi er�k sz�t vannak verve!” A r�di� a tov�bbiakban is az �let normaliz�l�d�s�r�l sz�molt be: megindult a k�zleked�s, munk�ba h�vt�k a dolgoz�kat, szab�lyosan post�zz�k a nyugd�jakat. A hatalom �jra�led� magabiztoss�g�t mutatja, hogy az Orsz�gos Rend�rkapit�nys�g egyik vezet�je befejezettnek tekintve a harcokat, m�r a vid�kre menek�l�k �ld�z�s�re adott utas�t�st.

A p�rtvezet�s e l�p�se azonban eleve elhib�zott volt.

Orosz katon�k a Szabads�g h�d pesti h�df�j�n�l. 1956. okt�ber 25.

A megn�velt l�tsz�m� szovjet er�k (ekkor m�r a hat�ron t�lr�l Magyarorsz�gra vez�nyelt egys�geket is harcba vetettek) sem tudt�k – a h�rad�sokkal ellent�tben – felsz�molni a fegyveres egys�geket, a v�ros sz�v�ben fekv� R�di� m�g mindig a felkel�k kez�n volt. S�t, a felkel�csoportok �ppen 24-�n, 25-�n kezdtek �lland�bb jelleg�v� �s �sszet�tel�v� szervez�dni, els�sorban azok, ahol a t�rsas�g magj�t kor�bbi szem�lyes kapcsolatok f�zt�k �ssze (p�ld�ul egy munkahelyen dolgoztak). Ir�nymutat�v� v�lt egy-egy csoport vagy szem�ly magatart�sa a t�gabb k�rny�k sz�m�ra is. Vagyis a 25-e reggeli szitu�ci� alapjaiban k�l�nb�z�tt az el�z� este prognosztiz�ltt�l, �gy nem hozhatta meg a v�rt eredm�nyt a k�nyszerint�zked�sek egy r�sz�nek a felold�sa, ami mell� nem t�rs�tott�k azokat az alapvet� reformokat (pl. Ger� felment�s�t), amelyek n�lk�l nemcsak a felkel�k, de a vel�k egyre akt�vabban szimpatiz�l� lakoss�g sem volt leszerelhet�.

A kij�r�si tilalom felold�sa k�vetkezt�ben t�megek lept�k el az utc�kat. A kimer�szked�k pedig mindannak az ellenkez�j�t tapasztalhatt�k, amit a r�di�ban hallottak: nem �rt v�get a fegyveres harc, nem fosztogat�k gar�zd�lkodtak a v�rosban, hiszen a bet�rt kirakatokban ott maradt az �ru; a szovjet hadsereg nem a magyart seg�tve vesz r�szt a rend helyre�ll�t�s�ban, hanem az �VH-s egys�gek t�mogat�s�val egymaga v�gzi azt, s�t a magyar katon�k k�z�l t�bben a felkel�kkel tartanak. �s ami a legfontosabb: az ellen�ll�k nem hulig�nok, nem fasiszt�k, hanem munk�sok, di�kok, szomsz�dok �s ismer�s�k. Okvetlen�l megk�s�relt�k az �ltaluk tapasztaltakr�l meggy�zni a v�lhet�leg hozz�juk hasonl�an megt�vesztett szovjet katon�kat is. Budapest utc�in mindenfel� k�zzel-l�bbal magyar�z� csoportok vett�k k�r�l a harckocsikat, �s az elm�lt �vekben bel�j�k sulykolt, gy�r orosz nyelvtud�ssal pr�b�lt�k elmagyar�zni, hogy nem fasiszta megmozdul�sr�l, hanem nemzeti, demokratikus, s�t d�nt� elemeiben szocialista felkel�sr�l van sz�. A k�s�rlet sz�mos esetben eredm�nyes volt, s �gy a d�lel�tt folyam�n a fiatalok nem egy esetben trikol�rral fellobog�zott szovjet harckocsikon vagy azok k�s�ret�ben indultak a Parlament el� t�ntetni az �ket �rt v�dak, valamint az azok�rt �s a fegyveres harc�rt legink�bb felel�snek tartott Ger� Ern� ellen. A v�rosban megb�zhat� h�rk�zl�s n�lk�l is fut�t�zk�nt terjedtek a (felnagy�tott �s �ltal�nos �rv�nnyel megfogalmazott) h�rek a szovjetek �t�ll�s�r�l, �gy a d�lel�tti �r�kra egyre felszabadultabb, mag�ban �s a gy�zelemben mind jobban b�z� t�meg gy�lt a Kossuth t�rre.

A Parlament k�r�l, a korm�nynegyed v�delm�re elhelyezett er�k p�nikba estek, amikor a rem�lt normaliz�l�d�s helyett sokezres t�meg gy�lt a t�rre fegyveresek, p�nc�losok k�s�ret�ben, amelyekr�l a z�szl�d�sz, �s a harckocsikon f�rt�kben l�g� fiatalok miatt r�ad�sul nem is mindig lehetett eld�nteni, hogy szovjetek vagy a felkel�kh�z �t�llt magyar egys�gek.

T�ntet�k a Parlament el�tt, a Kossuth Lajos t�ren. 1956. okt�ber 25. (Boj�r S�ndor felv�tele)

Az Akad�mia utcai p�rtk�zpontban az MDP KV �l�s�n r�szt vev� Szerov t�bornokot azonnal �rtes�tett�k a fejlem�nyekr�l. Szerov elhagyta az �l�st, majd kisv�rtatva kiadta a t�zparancsot. Sz�m�ra egyar�nt megengedhetetlen volt a magyar egys�gek �t�ll�sa �s a szovjetek fraterniz�l�sa is a felkel�kkel. Az eld�rd�l� sorozatok nemcsak a t�ntet�k, de a mellett�k l�v� szovjet katon�k k�z�tt is p�nikot keltettek, akik ugyancsak t�zelni kezdtek. L�ttek a torkolatt�zek ir�ny�ba, de l�ttek a vel�k percekkel el�bb m�g fraterniz�l� fiatalokra is, abban a hiszemben, hogy azok csapd�ba csalt�k �ket. A helyzetet tov�bb bonyol�totta, hogy a p�rtk�zpont v�delm�re kirendelt magyar egys�g is t�zharcba keveredett a szovjetekkel, �gy azt�n a n�vekv� fejetlens�g tov�bb n�velte az �ldozatok sz�m�t. A m�sz�rl�sban k�zel sz�zan meghaltak, �s mintegy h�romsz�zan megsebes�ltek. Ahogy a Kossuth t�ri v�rf�rd� el�tt az optimizmus hull�ma s�p�rt v�gig a f�v�roson, �gy terjedt az �jabb h�r: „gyilkos az �VO, vesszen az �VO”, �s n�tt, dagadt a t�rr�l elmenek�ltek �jabb, ez�ttal m�r v�res z�szl�s t�ntet�se. Az esem�nyek h�re viszonylag gyorsan eljutott vid�kre, tov�bb hev�tve ott is az indulatokat.

Term�szetesen a h�rek – sok esetben felnagy�tva – eljutottak az Akad�mia utcai p�rtk�zpontba is. A fegyveres harcok folytat�d�s�r�l, az �jabb nagy t�meget mozg�s�t� t�ntet�sr�l, a szovjet csapatokkal val� fraterniz�l�sr�l �s term�szetesen a v�rengz�sr�l. De egyre nagyobb sz�mban kaptak elgondolkoztat� inform�ci�kat vid�kr�l �s a budapesti �zemekb�l is. Ezek k�z�tt a legfontosabb, hogy szerte az orsz�gban felborult az eddigi viszonylagos nyugalom, egyre t�bb helyr�l �rkezett h�r t�ntet�sekr�l, munkabesz�ntet�sr�l; a vid�k is egyre f�lre�rthetetlenebb�l csatlakozott a f�v�rosi megmozdul�shoz, k�vetel�sekhez, ami annyival is vesz�lyesebb volt, mert az elm�lt napokban jelent�s m�rt�kben meggyeng�tett�k a megy�kben �llom�soz� magyar ezredeket, jelent�s egys�geket a f�v�rosba rendelve. E napon pedig m�r nemcsak b�k�s t�ntet�sek zajlottak az orsz�gban, hanem a fegyveres �sszecsap�sok is �tterjedtek vid�kre. Miskolcr�l t�bb teheraut�val indultak fiatalok a budapesti felkel�k megseg�t�s�re, akik �tk�zben Mez�k�vesden lefegyverezt�k a rend�rs�get �s a hadkieg�sz�t� parancsnoks�got, megsz�llt�k a p�rtbizotts�g �s a k�zs�gi, valamint a j�r�si tan�cs �p�let�t. T�bb helyr�l �sszevont er�s�t�ssel tudt�k csak sz�tugrasztani a csoportot, a Miskolcra visszat�r�k egy r�sz�t letart�ztatt�k – ez lett az alapja a m�snapi, n�p�t�letbe torkoll� �sszet�z�snek a megyei rend�rkapit�nys�g �p�lete el�tt. Fegyveres harcokr�l �rkeztek jelent�sek az orsz�g sz�mos m�s r�sz�b�l is: Szentendr�r�l, V�cr�l, Dunapentel�r�l stb. A legkomolyabb �sszecsap�sra k�s� d�lut�n V�rpalot�n ker�lt sor. Itt a t�ntet�k kisebb fegyveres konfliktusok ut�n fokozatosan kez�kbe vett�k a v�ros ir�ny�t�s�t, megsz�llt�k a p�rtbizotts�got, a maguk oldal�ra �ll�tott�k a honv�ds�get �s a rend�rs�get. Tekintve, hogy a v�roson vezetett kereszt�l a szovjet hadsereg egyik fontos felvonul�si �tja, k�zenfekv� volt az elhat�roz�s: meg kell �ll�tani �ket. A sebt�ben �p�tett barik�don gyors egym�sut�nban t�bb szovjet egys�g is fennakadt, siker�lt meg�ll�tani egy �zemanyagot, majd egy fegyvert sz�ll�t� teheraut�t is. Az �tk�zetekben a szovjetek tizenh�rom embert vesztettek, k�z�tt�k egy �rnagyot.

Okt�ber 25-�re cs�dbe jutott a p�rt v�ls�gkezel� politik�ja. Tehetetlennek bizonyult a magyar katonai vezet�s, amely szovjet seg�ts�ggel sem tudta megf�kezni a felkel�s t�z�t, nem tudta megteremteni a politikai kibontakoz�s alapj�ul szolg�l� rendet. De a hatalom egyik csoportja tov�bbra is a katonai megold�s mellett t�rt l�ndzs�t, az eddigiekn�l kem�nyebb fell�p�st s�rgetett a felkel�kkel szemben, �jb�li �s teljes kij�r�si tilalmat, a stat�rium k�ny�rtelen alkalmaz�s�t. Ez a kem�ny vonal azonban m�g a d�lel�tt folyam�n komoly vesztes�get szenvedett. El�sz�r akkor, amikor a szovjet k�ld�ttek javaslat�ra Ger�t felmentett�k els� titk�ri megb�zat�sa al�l, �s hely�re K�d�r J�nost nevezt�k ki. � ha nem is sz�m�tott a reformok h�v�nek, nem tekintett�k azok ellenz�j�nek, akad�ly�nak sem. M�sfel�l a Parlament el�tti sort�z is gyeng�tette a hatalom erej�t �s elsz�nts�g�t, m�g megkem�ny�tette �s kisz�les�tette az ellene k�zd�k k�r�t. A v�rengz�sr�l kapott zavaros �s ellentmond�sos h�rek megrettentett�k a vezet�s egy r�sz�t, akiket egyre ink�bb aggasztott, hogy nem k�pesek �rr� lenni a megmozdul�son, �s most joggal f�ltek a bossz�, a terror elszabadul�s�t�l.

Mik�zben a PB �gy �rt�kelte, hogy az eddigi politika nem folytathat�